Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Marosi Ernő: A pilisi monostor szerepe a XIII. századi magyarországi művészetben

lános elterjedtségüket bizonyítja, mint a kor emlékanyaga.

11 Láthatóan ugyancsak szigorúan betartották azt az 1152-es generális káptalani határozatot, hogy templomaikban csak király, királyné, illetve püspökök temethetők el.

12 Jelentős ennek a határozatnak 1180. évi felújítása, amely szerint a káptalantermekben az apátokon kívül a fent említettek is eltemethetők;

13 ami fontos lehet a pilisi káptalanteremből előkerült lovagi sírkő azonosításához. 4. kép. Római fríztöredék Óbudáról (?), kalocsai lábazattöredék alulnézete. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria Abb. 4. Fragment eines römischen Frieses aus Óbuda (?), Untenansicht eines Sockelfragments aus Kalocsa. Ung. Nationalgalerie, Budapest. Művészeti gyakorlatában tehát a pilisi monostort bizonyosan az obszervancia jellemezte. Egyébként, politikai és egyházpolitikai tekintetben minden inkább jellemző rá — s már az első években — mint a világtól való elzártság. Talán ez eredményezte, hogy a XIII. század első harmadában a pilisi apátság meglehetősen előkelő helyet biztosított magának a rend botránykrónikájában, 555