Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Jakus Lajos: Damásd vára „az pogány ellenség torkában”
átjöttek, a szolgalegényekben itt a várunk töviben elevenen elvittek, kiket megsebesítettek. ' ' Ez évben a magyarok is összeállították panaszlistájukat Bars, Hont és Nógrád megyében. „Szeptemberben a párkányi, esztergomi törökök valami csavargó után kilázadván egy igaz járatbéli damásdi vitéz emberünket vágtak le Berzsenynél, akiről semmi satisíactiót nem tett az esztergomi bég, sem lovait még nem adatta vissza." Ebben az időben Nagy Jakab damásdi főgyalog vajdát negyedmagával a Garam mellett igaz útjában a párkányiak levágták, róla semmi satisfakciót nem tettek. Ugyanakkor panaszolják, hogy a visegrádi és váci törökök „szegény bűntelen Damásdiaknak seregestől gyalog, lovas, zászlókkal mindennemű marhájokat elhajtják és egynehány rabokat vevének a szent békesség ellen. A marhák is mind oda vesztek, a rabok nagy summa sarczon bocsáttnak ki. A mellett szüntelen a mint leselkednek az esztergomiak és párkányiak a damásdiak körül, akik semmi háborúságra okot nem adnak." 78 Őrségváltás a kapitányoknál Zádoryt a király 1630. október 5-én kinevezi verebélyi kapitánynak, azzal a feltétellel, hogy nem fogja kapni azon rendkívüli jutalékot, melyben az előbbi kapitány részesült. 79 Utóda Damásdon Nyitrai Pál, mindössze egy esztendeig viseli a kapitányi tisztet; csak nevét ismerjük. 80 1631. decemberében Nagy-Szombathelyi János, Eszterházy Pál nógrádi főkapitány, majd érsekújvári vicegenerális jó embere kerül Nyitrai helyére. Sógora, Farkas Pál nógrádi vicekapitány, lánya pedig mátkája Lipthay György lévai kapitány fiának, tehát az egész rokonság végvárakban szolgál. 81 December 8-án Eszterházy értesíti Pálffy főgenerálist arról, hogy a nádor a damásdiaknak 200 Ft-ot ígért, küldjön érte Szombathelyi. Néha tehát ha nem cseppent, csurrant a damásdiaknak is. 82 A marosiak panasza Szombathelyi kapitányra Hogy ne csak a törökökre legyen panasz, a marosiak a damásdi kapitányra is vádaskodnak. 1635. október 2-án írják a Kamarának: Jobbágytársaik és feleségeik sokadalmakba kereskedni járnak, hogy „azzal magokat és házok népét táplálhatnák". Másutt elismerik igazságukat, azaz vámmentességről kapott kiváltságot, de a damásdi kapitány Szombathelyi János szekerenként 4 dénárt vesz rajtuk. Minden szekéren, amit visznek és hoznak, abból vásárbírái erővel elvesznek, „nem elégedik azzal, akit jó kedvekből adnak szegény asszonyok nekik, hanem hatalmat cselekesznek rajtuk". Szidják őket, amiért nem akarják jószágukat tékozolni. Azzal bosszantanak, hogy panaszukat mondják meg kamarás uraiknak. A harmincados meg tudja mondani, „alkalmas részit ítélni, hogy kapitány urunk bocsáttya reia őket, mert ő urasága számára szedik". 83 A Kamara minden alkalommal igyekezett megvédeni marosi alattvalóit, ebben az esetben nem találtunk választ panaszukra. Szombathelyi Bécsből kelt levelei 1638—1640-ben Eszterházy Pálhoz jó kapcsolatukra utal. 84 521
