Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Dinnyés István: XII. századi éremlelet Abonyból

lyedés, továbbá a szigla aljától jobbra, felfelé sekélyebb mélyedés (ez a hátlapon alig látszik) húzódik, bennük ellapult rajzolat. Ilyen ütésnyomok minden érmen — néha csak a külső gyöngykörön — látszanak. A pénzverés menetében keletkezhettek, a pénzforgalomban ilyen ütésnyomok létrejötte valószínűtlen. Az éremanyag változatossága mellett a kis darabszám következménye lehet, hogy alig találunk egyazon verőtövön készült véreteket. Egyező előlapi verőtővel vert pénz az azonos sziglájú érmek között sincs. Az egyforma sziglájú pénzek közül azonos hátlapi verőtöveken verték ki a 22. sz. két pénzt, valamint a 38/a—b érmeket. A CNH 101. típusú pénzek előlapján az alábbi, a CNH-ban rajzolt körirattól eltérő „szövegváltozatokat" tapasztaljuk (leírásuk az óra járásával egyező rendben) : a változat: körirat alján, a 9-alakú jel utáni részen a vonalkák felcserélt sorrendben szerepelnek; ololl jelek vannak az általános, ollói sorrenddel szemben (1. és 11. sz. érmek). Mindkét előlapi verőtő azonos kéz munkájának tűnik. Közös jellegzetesség a pici körök alkalmazása és az, hogy a két gyöngykör közötti, igen vékony és hiányos vonalkör a külső gyöngykör közelében húzódik. b változat: a körirat alsó részén, a kettős vonalka után pont, majd kör következik (2., 7., 9., 13., 15—17., 20., 23., 25., 27., 30., 34., 36/b., 37., 38/a—b., 39/b. pénzek). с változat: körirat felső részén, a G-szerű jel és két ív után csak 4 pontvégű vonalka van (3—5, 6/b., 18., 21., 22/a., 22/c, 28., 31—32. sz. érmek). A 12. sz. pénzen a körirat utolsó pontja a szigla alá került, kicsit visszább egy vonalka és kör egymásra ütve (pont alatt kör látszik). Kimaradt a köriratból a vonalka—9 két jel a 19. éremnél; a 33. sz. érmen viszont a kör—vonalka—9 jelcsoport kétszer szerepel. Mindhárom eset a verőtő készítésekor keletkezett „íráshibának" tekinthető. Egyöntetűbb az előlap középrésze. Két érmen (4. és 12.) a középen levő pont mellett kis vonalka is látszik. A 15. pénzen hiányzik alulról az X alakú jel; a 40. érmen négyzetes kiemelkedés van a helyén. Ezek is véletlen dolognak, a verőtő készítője figyelmetlenségének tűnnek. Gyakori változat viszont, hogy a felső írássor jobb oldalán, a vonal alatti köröcske helyére félkör, kisebb-nagyobb ív került, ezáltal a fordított N alakú jel szára és a szélen levő, pontvégű vonalka többé-kevésbé szabályos U vonallá alakult (2., 7., 14—17., 20., 23., 25., 27., 30., 34., 36/b., 37., 38/a—b., 39/b. pénzek). A lelet érmei esetében szoros kapcsolat van a középrész e változata és a körirat b változata között. Két pénz (9. és 14.) kivételével a két „szövegváltozat" együtt jelentkezik, azonos előlapi változatot képvisel. A 9. sz. érmen a középrész felső sorában a jobb oldalon is (kissé elmosódott) köröcske van, a köriratban szerepel a többlet pont. A 14. sz. éremnél a középrész felső sora U végű, körirata viszont egyezik a CNH példányéval. Egyedi jellegzetessége ennek az előlapnak a nagy, félkör alakú ívek alkalmazása. A hátlapi éremképek két fő csoportot alkotnak. Egyik a CNH-ban közölt, 101—103. közös hátlap: a középrész alsó sorában JOJ jelek. Ez található a 4., 12., 14—16., 19., 22/b., 27., 29., 34., 37., 39/a. és a 42—46/b. pénzeken (összesen 18 db). A másik hátlap típussal — ahol a középrész alsó sorában IOI jelsor van — készült a lelet többi pénze (39 db). Tehát a CNH 101. típusú pénzek mintegy 75%-a e másik hátlappal lett kiverve. A hátlapi középkép kettős köre egymás mellé helyezve, vízszintesen helyezkedik el a 42. sz. érmen. Erősen egymásra verve került a két karika a 27. és a 414