Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Topál Judit: Toronymodellek a szentendrei római villából
romjai között 20 nyolc töredék került napvilágra, melyek túlnyomórészt a szögletes típusú toronymodell emeleti és tetőrészéből származnak, és díszítésük, technikai kivitelük alapján rendkívül közeli rokonságot mutatnak a szentendrei darabokkal; olyannyira, hogy megkockáztathatjuk a feltevést, miszerint az ürömi torony és a szentendrei darabok egyazon — valószínűleg Ulcisia Castrában működő — fazekasműhely termékei. A többi, Aquincum lelőhellyel szereplő toronymodell töredék szórványként kezelendő; pontos lelőhelyük és lelőkörülményeik nem ismeretesek, funkciójukra következtetni ennélfogva meglehetősen kockázatos. Közülük csupán az a vaskos talapzati töredék 21 érdemel némi figyelmet, melynek belső felületén Nagy Lajos füstölődés nyomait észlelte. 22 Az Aquincumtól D-re levő útszakaszon legközelebbi lelőhelyünk Dunaújváros (Intercisa). Még 1907-ben Mahler E. ásatása folyamán a szakirodalomban oly sokat tárgyalt és vitatott [H] ilarus féle kapumodell töredékeivel együtt, épület romjaiból került elő egy szögletes típusú, gondos kidolgozású agyag toronymodell tetőrészének és felső emeletének néhány darabja. 23 Ugyancsak épület romjaiból, 1910-ben bukkant napvilágra egy másik toronymodell, amely nem kerek, amint a publikáló véli, 2 ' hanem nyolcszögletű. 25 A többi toronymodellhez hasonlóan ez is kézzel formált, belső felületén hamu, vagy füstölődés nyomairól egyetlen kutató sem tesz említést, bár legtöbben kultusztárgynak, füstölőnek vélték. A meglehetősen torz alkotmány talapzatának kiképzése is eltér az eddig ismertetett darabokétól, valószínűleg nem saját talpán állt, hanem valamire ráerősítették. Rendkívül szűk ablaknyílásai sem ívelt, hanem szögletes kiképzésűek; a tympanonos, háromszög alakú áttörésekkel díszített tetőrész megoldásával pedig már végképp nem tudott megbirkózni a gyenge képességű egykori fazekas vagy inkább téglavető. Végezetül a publikált és viszonylagos épségben ránkmaradt darabok közül egy dáciai toronymodellt kell említenünk, mint a szentendrei 1. számú torony térben legtávolabbi, de formában és kidolgozásban az ürömi töredékek után legközelebbi párhuzamát. A Marostól É-ra fekvő Potaissában, a tordai várhegy Ny-i lejtőjén került elő egy 50 cm magas (tetőrésze hiányzik), négyszögletes alakú, háromemeletes, ujjbenyomkodásos elválasztó tagokkal díszített agyagmodell, 26 mely talapzati része felé kissé szélesedik. Földszintjén két-két, a következő emeleten három-három, a legfelső emeleten szintén két-két ívelt ablaknyílás látható. 27 Bár a tordai modell lelőkörülményeiről érdemben nem szól a publikáció, a kváderkövek és a tegulatöredékek alapján nagy valószínűséggel épület romjaiból származik. A szentendrei villa átriumában előkerült madár feltehetőleg galamb szobrocska a fent említett aquincumi párhuzamok alapján valószínűleg toronymodell csúcsát díszíthette. A hasonló kidolgozású, benyomkodott szalagdísszel ellátott aquincumi magányos példány 28 is ugyanezt a célt szolgálhatta, méretei is csaknem pontosan megegyeznek a szentendrei darabéval. 29 A villa átriumában előkerült toronymodell töredékekhez anyagban és díszítésben oly közel álló agyag férfi mellkép eredeti funkciójának tisztázásához azonban megnyugtató analógiákkal nem rendelkezünk. Csupán az anyag és a díszítő motívumok hasonlatossága, valamint lelőkörülményei alapján kapcsoljuk a toronymodellekhez és feltételezzük, hogy az atrium Ny-i főbejáratának D-i sarka felett levő tetőről eshetett le az udvar járószintjére az épület pusztulása kezdetén. Hogy inkább tafán lanternariust ábrázoló tetődísz lehetett és nem valamiféle kultuszkép, azt támogatja az a tény, hogy a villa kiürítésekor, i. sz. 380—390 között 308
