Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Holport Ágnes: Ásatások Százhalombattán 1978–1982 (Előzetes jelentés)

Légtől kerültek elő, sok volt a beszakadt kőpakolás kövei között is. A kerámia­maradványokból nem lehetett edényeket összeállítani. A töredékekből az alábbi típusokra következtethetünk : nagyméretű, fekete, grafitos urnák, kisebb méretű, vékony falú, kannelúrozott hasú, grafitos urna, barna-fekete nagyedények, barna, durva kidolgozású fazekak, sima behúzott vagy turbántekercses peremű, illetve vékony falú, kihajló peremű, grafitos tálak, egy, a belső felén grafitmintás kis tál (79.4.30. 14. kép, 2.). A többi darab benyomott körrel, kannelúrozással, szélesebb ároksorokkal, kúpos bütyökkel díszített, illetve díszítetlen oldaltöredék grafitmázzal, vagy anyagában grafitozás­sal. A sírleletekhez tartozik még egy agyag orsógomb (79.6.1. 5. kép, 9.) és egy kon­centrikus körökkel díszített csontborítás töredéke (79.7.3. 5. kép, 15.). A fémmellékletek a következők voltak: gömbszelet alakú füles bronzgombok (79.7.1., 6., 7., 5. kép 1—4.), bronz csüngő­díszek (79.7.10. 5. kép 6. és 79.7.8. 5. kép 10.), vaszabla töredékei és lószerszám-tarto­zékok (79.7.2. 5. kép 16. és 11.), nyeles vasszerszám töredékei (79.7.2. 5. kép 18.), vé­kony bronzlemezek között szerves anyag maradványai, valószínűleg bőr (79.7.5. 5. kép 7—8.), valamint azonosíthatatlan apró töredékek és összeégett fémdarabok. A 74. sz. halom annyira bolygatott volt (6. kép), hogy a kamra alapját sem lehetett tisztázni. A jelenlegi talajszinttől 104 cm mélységben összedobált kö­vek között kevés edénytöredéket, néhány bronzdarabot találtunk, valamint fa­szénmaradványok között néhány égett emberi csontot, korhadt famaradványo­kat. A leletanyag a következő volt: nagyméretű, kihajló peremű, kúpos nyakú, grafitos felületű urna töredékei (79.46.8.), grafitos urna oldaltöredékei, az egyik töredéken felfelé álló háromszög alakú fogó (79.46.7.), barna, polírozott felületű mély tál fenék- és oldaltöredékei (79.46.6.), különböző peremtöredékek (79.46.9—11.), grafitos fogótöredék, melyről a plasztikus díszítés letört (79.46.12.), csonka kúp alakú bronztárgy, alján fül vagy il­lesztés töredéke (79.46.1. 7. kép 1.), többgombos fejű bronztű töredéke (79.46.2. 7. kép 2.), füles bronzgomb (79.46.4. 7. kép 4.), bronzgömböcskék (79.46.3.), alaktalanra égett bronzdarabok (79.46.5.). A 75. sz. halom is erősen lepusztult, illetve szétdúlt volt (3. kép). A jelen­legi talajszinttől 81 cm mélyen 630 cm X 700 cm-es ovális kőgyűrűvel (?) hatá­rolt területen teljesen összekevert állapotban, nagyméretű mészkövek között igen sok égett famaradványt, fahamut, cserepeket, mindenütt szétszórva égett emberi csontokat találtunk. A kövek, cserepek felszedése után 102 cm mélyen 200 cm X 180 cm-es keretszerű égésnyomban 60 cm átmérőjű, 16 cm belső mélységű kerek mélyedést bontottunk ki, tele hamuval, égett emberi és kevés égetetlen állati csontmaradvánnyal. Az innen és a kövek, máglyamaradványok közül gyűjtött emberi maradványok antropológiai vizsgálata még folyik. Kor­hadt famaradványokat, agyag- vagy kőpadló nyomait, sírkamrára utaló bár­milyen jelet nem találtunk. Mellékletek : 102 cm-es szinten: háromszög alakú bronzlemezek, oldalaik 2,2—2,5 cm hosszúak. Köztük egy db aranyozott 7 (80.11.48., 5 db, 80.11.50. 7. kép 13). A többi fém- és kerámialelet a 81 és 102 cm-es mélységek között került elő kövek, mágiyamaradványok közül. A kerámiatöredék szám szerint sok, de a restaurálás során egyetlen kiegészíthető edény sem jött össze. Fém kevés volt. Követ és kerámiatöredékeket a felszíntől kezdve találtunk. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom