Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Holport Ágnes: Ásatások Százhalombattán 1978–1982 (Előzetes jelentés)

Fémek : Háromszög alakú bronzkeret, aranyozott (80.11.46. 7. kép 14.), háromszög alakú bronzkeretek trébelt díszítéssel, köztük aranyozottak. 8 2 egész, és 6 töredék (80.11.45., 80.11.47. 7. kép 16.), különböző alakú, trébelt díszű vékony bronzlemeztöredékek 4 db (80.11.49., 80.11.56. 7. kép 15. 17. 18.), vékony bronzlemezből hajlított szögelt borítás (?) (80.11.51. 7. kép 12.), átfúrt végú bronzpánt töredéke (80.11.52. 7. kép 3.), vékony bronzpántra fűzött lemezes csüngők trébelt díszítéssel (80.11.53. 54. 7. kép 10. 11.), fü­les bronzgombok kúpos, illetve dudoros fejűek, 5 db (80.11.55. 7. kép 5—9.), valamint összeégett apró bronz- és vasdarabok. Kerámia Urnák: barna, kívül grafitmázas (80.11.25.) és fekete, grafitos (80.11.40.) nagy­méretű, a nyakon, illetve a hasi részen több soros árkolással díszített urnák töre­dékei. Szitula-fazék: belül barna, kívül fekete grafitmázas szitula formájú fazék fe­nék-, oldaltöredékei. (80.11.5.). Tálak: vékony falú, fekete, grafitos, egyenes peremű öblös tál perem-oldaltöre­dékei. Perem átm.: 22 cm (80.11.1.), vörösbarna, behúzott peremű kis tálka töredé­kei (80.11.11.) fekete, grafitos, lapos tál peremdarabja (80.11.31.) szürke, behúzott peremű tál darabjai (80.11.38.), barna kannelúrozott töredék (80.11.23.), fekete, grafi­tos egyenes perem. Fedők: szürkésbarna, csonka kúp alakú, grafitmáz nyomaival. Fogója letört. Perem átm.: 30 cm (80.11.2.), szürke, kúpos díszítéssel. Perem átm.: 17 cm (80.11.3. 8. kép 1.), ugyanilyen típusú, vastagabb falú, durvább töredékek (80.11.4.), barnás­szürke, díszítetlen peremdarabok (80.11.19.). Fiiltöredékek: grafitos, síkozott henger alakú (80.11.6., 80.11.35.), grafitos szalag­fül töredékek (80.11.8.), lapos kannelúrával díszített töredék (80.11.7.), négyszög át­metszetű vaskos fül (80.11.9.). Szürke csőtalp töredék (80.11.24.). Edényfogók: szürke, lekopott felületű, eredetileg grafitmázas plasztikus fogó­töredékek (80.11.10.). Piros alapon grafittal festett oldaltöredék. A minta nem állapítható meg. (80.11.27.). Sok barna-fekete, illetve grafitos, díszítetlen oldaltöredék, és nem meghatároz­ható edényekhez tartozó kis peremdarabok. A következők alapján felvetődik, hogy a 75. halom nem sír volt, hanem egy központi égetőhely, ahol a környező sírokba temetett halottakat égették el. Kiszely István előzetes szakvéleménye szerint az égett emberi csontok feltét­lenül több emberhez tartoznak. A többi halomban talált, a sírkamrába behor­dott máglyamaradványhoz képest itt igen sok elszenesedett famaradványt, fa­hamut találtunk. Az eddig feltárt sírhalmok egyikében sem került elő égető­hely nyoma. Ezek a sírok mind közel estek a 75. halomhoz, amiben nem talál­tunk semmiféle sírkamrára utaló maradványt. A viszonylag nagy számú, össze nem illő edény töredék valószínűleg a temetési, égetési szertartás során, már tö­rött állapotban került az elhamvadt máglyára. Az erős bolygatottság miatt saj­nos eredeti rétegviszonyokat nem figyelhettünk meg, így nem zárható ki az sem, hogy e tárgyalt halom több személy sírja volt. A jelenleg 153 cm magas, 48 m átmérőjű 114. halom alatt (9. kép), 8—10 m átmérőjű, nem szabályos kör formájú széles kőgyűrűben (10. kép 1.) találtunk rá a 4,80 m X 4,90 m-es döngölt agyagpadlóra (10. kép 2.). A beszakadt kőbo­rítás kövei közt és a padlószinten előkerült korhadt famaradványokból valami­lyen faépítmény meglétére lehet következtetni. A kőgyűrű, mely szabálytalanul, kötőanyag nélkül egymásra rakott 2—3 sor mészkőből állt, észak és nyugat fe­27

Next

/
Oldalképek
Tartalom