Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)

Pannoniában a villák az I— II. században az utak mellett csoportosultak. Egyik ilyen csoport az Aquincum—Floriana—Mogetiana út mellett található. Ide tartozott a mi telepünk is. lCÍ Az ilyen korai időkben alakult villák tulajdonosai italicusok vagy roma­nizált bennszülöttek voltak. Nálunk az utóbbiról lehet szó. 3. Páty Az egyes objektumok anyaga táblázaton látható. Itt csak összefoglalást adunk és néhány kormeghatározó leletet emelünk ki. I. kőépület: Betöltésében II— III. századi leletanyag található. Legaljáról került elő egy ép lóherelevél kiöntős korsó (XXII. t. 1.). Ugyanitt a tapasztott padlószinten voltak még nagy, simított felületű, besimított hullámvonallal dí­szített hombártöredékek. A DK-i sarokban levő mély gödörben festett sávos és hullámvonalas darabok. II. századi még egy pompeji vörös festett tálutánzat és egy festett peremű ép dörzstál is. A korai S-profilú tálakból mindöissze három fordul elő. A seprűdiszes fazekak és vízszintes peremű mély tálak használata már a III. századba is átnyúlik. A különböző sigillata és raetiai utánzatok is lehetnek III. századiak. Kézzel formált és simított anyaga elég sok. Volt benne még néhány vasszög és a XXX. táblán szereplő bronz-, ill. vasveretek. Ez utób­biak az ezüstéremmel egy gödörből kerültek elő (égett rétegben látszó gödör a 4. ásónyomnál). Ez a pénz egy köztársaság kori ezüstdénár, melynek használata a II— III. század elején is kimutatható. 102 Az épület pusztulásának idejét a felette levő égésrétegből előkerült Severus­kori, másodlagosan égett sigillata jelzi. Mivel korábbi, markomann háború kori égésrétege nincs (a telepen máshol előfordul), valószínű, hogy csak 180 után épült. II. kőépület: Biztosan hozzá köthető leletanyag kevés, mivel falait még a római korban kiszedték és bele vagy mellé más objektumokat ástak. így pl. anyagát a „d" objektumétól nem is lehet elkülöníteni. Csak a II. árok és rész­ben a 20. és 13. szelve луек anyaga köthető hozzá. Ide tartozik egy Drag. 35/36. utánzat, néhány festett töredék és talán a 27. számú sigillata edény (III. század eleje). Ennek töredékei a 8., 13., 20. szelvény első három ásónyomából jöttek elő. Az épület alatt korábbi objektumok voltak, melynek maradványai a 8—13. szelvény tanúfalában, a II. árokban és a 20. szelvényben látszottak. A IV. szá­zadban építik bele a ,,d" és mellé az ,,e" objektumot. III. kőépület: Anyaga egységesen III. századi. Van benne néhány korábbi S-profilú tál vagy simított felületű töredék is, melyek használata eltarthatott a III. századig. A késői sigillata anyag nagy része is ebből az épületből került elő. Használata átnyúlhatott a IV. századba. Néhány késő római besimított dí­szítésű töredék való innen (függőleges és zegzug mintával), a 2. ásónyomból zöldmázas dörzstáltöredék és a fenyőmintás besimítottnak egy darabja került elő. Az épület leégett, pusztulásának biztos időpontját nem ismerjük. „a" objektum: Betöltése egységes, az objektum aljáról és tetejéről is van­nak összeillő darabok. Főleg korai, I. század végi, II. század eleji anyag talál­ható itt. Ilyen pl. vékony falú, barbotinos itáliai import csésze, füles tál után­zata, egygombos erős profilú fibula és egy I. sz. közepén vert, elég kopott érem. A fibulával és az éremmel egy gödörből, egy másik nagyon kopott II. század végi— III. század eleji pénz is előkerült. A betöltés időpontja tehát a III. század (közepe?), de nagyrészt korai anyaggal töltötték fel. A kelta jellegű, simított 218

Next

/
Oldalképek
Tartalom