Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)

kerámia 3 Д-е innen jött elő (S-profilú tálak, fazekak), ugyanez a helyzet a kéz­zel formálttal is. III. századra utal a sávos, festett kerámia hullámvonal díszes változata. Viszonylag sok besimított díszítésű kerámia van benne. A legtöbb hullámvonal dísz, de előfordul az ágminta, murgai díszítőmotívum és két rács­minta is (az egyik a 2. ásónyomból). „Ъ" objektum: Anyaga II— III. századi, különösebb kormeghatátrozó darab nincs benne. Viszonylag sok a fényes szürke sigillata utánzat (XX. t. 5—6. és Drag. 37. forma). „c" objektum: A telep legkorábbi építménye. Pusztulásának korát mar­komann háború kori égésréteg jelzi (másodlagosan égett sigillata). Anyagában vékony falú, itáliai import (bordás falú), barbotindíszes, homokbeszórásos edé­nyek utánzatai találhatók. Különböző sigillata utánzatok (Drag. 35/36, Ringschüs­sel), márványozott és sávos festett kerámia, pompeji vörös festett tál utánzata, ugyanez a forma simított változatban. Néhány S-profilú tál és simított felületű fazekak. Megtalálható a seprűdiszes és szemcsés házikerámia is, a vízszintes pe­remű tálak legkorábbi formája (XXVIII. t. 5.). Kézzel formált töredék viszony­lag kevés. Hasonló korú objektum lehetett az északi oldalon is, mert egy fényes fe­kete bevonatú pohártöredék (XX. t. 7.) összeillő darabjait találtuk a „c" objek­tumban és a 23. szelvényben. „d" objektum: Beleépítették a II. kőépületbe, tehát annál későbbi lehet. Ezt igazolja a IV. századi púpos hátú csontfésű és a vele egy gödörből előke­rült zöldmázas kerámiatöredék is. Az objektum IV. századi, betöltésében vi­szont korai, II. századi anyag van (hasonló, mint az ,,a" objektumban, egy fü­les tál darabja össze is illik vele). Találunk benne sigillata utánzatokat, füles tálakat, sávos, mintás és márványozott festett töredékeket. Kelta jellegű, kéz­zel formált és szemcsés kemény anyagú aránylag kevés van benne. Az innen előkerült sigillaták is II. századiak, az egyik összeülik az „e" objektum egy da­rabjával (XIV. t. 5.). „e" objektum: Kormeghatározó lelete egy IV. századi bronzpénz (1. érmek 4. szám) és késő római besimított zegzugmintás töredékek. Anyagának többi része, hasonlóan az előbb tárgyalt objektumhoz II— III. századi. Pecsételt, kü­lönböző festett, néhány S-profilú és simított fazék, viszonylag sok szemcsés, ke­mény és kézzel formált kerámia volt benne. „f" objektum: Terra sigillata nincs benne. Legkésőbbi darabja egy késő ró­mai, besimított fenyőmintával díszített edény (két edény, de a másikon csak rácsminta). Leletanyagában sigillata utánzatok, festett peremű dörzstál (össze­ülik a II. kőépület egy darabjával), nagyon sok kézzel formált, néhány kelta jellegű edény, simított orsógombok, gyöngy, bronz korsófül szerepel. Használata a III. század közepétől (sigillata már nincs benne, pedig a tele­pen isoik van) a IV. századig tarthatott. Felette volt még egy későbbi építmény a metszet szerint. Tőle északra is lehetett hasonló korú építmény (26—27. szelv.). Innen elég sok összeillő darabot találtunk az „f" és ,,g" objektum, valamint a III. kőépület anyagával, pl. csíkos peremű festett dörzstál, fenyőmintás besimított, pecsételt díszű kerámia. Ezek mind hasonló korú III— IV. századi építmények voltak. „g" objektum: Anyaga II századi festett S-profilú tál, sávos festett, pecsé­telt kerámia stb. Betöltésében legtöbb a szemcsés, keményre égetett anyagú házikerámia és a kézzel formált kerámia. Pusztulásának korát egy másodlagosan égett, Drag. 219

Next

/
Oldalképek
Tartalom