Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)
1. Ezüstpénz, köztársaság kori légiós dénár Av: ANT A(UG) III VIR (Р. С), Rev.: LE(G) Marcus Antonius i. e. 32—31-ben vert érme. Keleti verde készíthette, talán Ephesos. (BMC, Roman Republic П. 526., 1. jegyzet.) 2. Germanicus, as Av: (GERMÎANIC)US CAESAR TI AVG F DIVI AVG(N), Rev.: С CAESAR DIVI AVG (PRON) AVG PMTRP IUI PP, vö. BMC 60, 156. p. (L sz. 39—40), lh.: „a" objektum, —130 cm, ltsz.: 84.5.2. 3. Nagyon kopott, talán Severus-érem. Kora II. század vége— III. század eleje. Lh.: ugyanaz, mint az előző, ltsz.: 84.5.1. 4. Constantinus-dinasztia, i. sz. 330—335. (LRBC) Av: CONS, Rev: (GLORIA EXERCITVS), két katona két jelvénnyel. Az érem nagyon kopott volt. Lh. : 5. szelvény, ,,e" objektum, —70 cm, hamus betöltésből. Ltsz.: 84.9.17. 5. II. Constantius Av: F L JVL CONSTATIVS NOB(ilissimus) CAES(ar), Rev.:PROVIDENTIAE CAES(arum), táborkapu ábrázolás. Nikomédiai verde, i. sz. 324—330 (az érem elveszett). III. Az objektumok kormeghatározása a leletanyag alapján: 1. Herceghalom 37. lelőhely Az egész ásatáson kevés kerámia került elő. Legtöbb a simított felületű töredék, majd egyenlő arányban a kézzel formált, késő római mázas és festett kerámia. A másik két lelőhelyünkhöz viszonyítva lényegesen kevesebb van a szemcsés kemény anyagú, a seprűdíszes edényből és az S-profilú tálakból. Ez utóbbiból hármat találtunk mindössze. A késő római besimított díszítésű anyagunk nagy része is erről a lelőhelyről való. Terra sigillata három nagyon kicsi töredék van (az egyik Drag. 37. perem), fényes vagy festett sigillata utánzat is csak néhány darab. Telepünkön tehát korai, I— II. századi anyag nem található. Használata a III. század közepe körül kezdődhetett, a pannóniai terra sigillata import csökkenése is ezutánra tehető (a szomszédos korábbi telepeken sok a sigillata). A település életének végét egy 351—354 között vert elég kopott érem jelzi, mint terminus postquem, ill. a IV. század második felére tehető zöldmázas és besimított edények viszonylag nagy száma. III. századi kerámia a telepen a pecsételt díszű darabok (4 db), a festett, sávos edények bekarcolt hullámvonallal és tűzdeléssel. A IV. század elejétől feltűnnek már a simított felületű darabok (elképzelhető, hogy a III. században is voltak), és nagyon sok az apró fehér kavicsos, hólyagosra égetett, késői kerámia is. A telep használatának kezdetén épült a nagy kőépület. Van benne kettő darab Drag. 37. utánzat, melynek gyártása a III. század második felére, az import megszűnése utánra tehető. Néhány festett töredék is volt benne, de sokkal több a későbbi leletanyag, pl. vízszintes peremű, kavicsos fazéktöredék, simított és kézzel formált darabok. Mázas és besimított az első három ásónyomból került elő (az épület omladéka már az 1. ásónyomtól jelentkezett). A keleti oldalán levő árokrendszert is a III. században építhették (1 db pecsételt és több festett kerámia), de van benne zöldmázas és besimított is. Ekkor, a IV. század második felében építhették a kis toldalékot a kőépület keleti oldalához. 215
