Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)

Hasonló a helyzet a kemencével is. Van benne egy III. századi TS-utánzat (Drag. 35. 1. XX. t. 8.), és egy fényes, fekete, talán pecsételt töredék, 11 seprűdíszes fazéktöredék. Anyagának többi része késői (kavicsos, mázas, simított). Innen való a II. Constantius-érem is. Legkésőbb épülhetett a 7. szelvény „kőfalú" gödörháza. Mázas dörzstál, besimított és kavicsos töredékek voltak benne. Festett csak felette az első három ásónyomból került elő. (Egyik ilyen barna festett töredék összeillett a III. árok ugyanilyen szintről való edényével.) Ennek a gödörnek az építésekor bonthatták el a kőépület sarkát és használták fel újra. A VI. árok falai is későik lehettek, tisztításukkor kevés leletanyag került elő. A település kora ezek szerint a III. század közepétől a 17. század végéig terjed. 2. Herceg h alom 39. lh. A település általunk feltárt részének használata a terra sigillata anyag alapján a II. század első felétől a III. század közepéig tartott. A legkorábbi egy Drag. 17. formájú közép-galliai sigillata, amit a II. sz, első felében 160-ig készítettek. Ez a gödörház alján 150—200 cm mélységben került elő. Szórványként van még egy hasonló korú darabunk. A II. század második felére, végére tehető egy rheinzaberni, Drag. 33. formájú töredék, ami nem objektumból, hanem a 7. szelvény harmadik ásónyomából jött elő. A 7. szelvény középső sávjából („b" objektum) jött elő egy Drag. 32. formájú rheinzaberni töredék, ami a II. század utolsó, a III. század első negyedére tehető. A többi II. század végi—

III. század eleji töredék az 1—2. ásónyomból vagy szórványként került elő (a 7. szelvény környékéről). A következő formák szerepelnek köztük: 2 db Drag. 32., egy db Drag. 37. és egy db Drag. 54. (formája és díszítése uo., mint XVIII/6.). A legkésőbbi egy Westerndorfi, Drag. 33. formájú edény, amit i. sz. 190—240 között készítettek. Ez is a 7. szelvény első ásónyomából való. Ez alapján tehát legkorábbi az „a" objektum, kezdete a II. század első fele. Ebbe ásták bele a ,,b" objektumot, amit a II. század végén, a III. század elején használtak. Többi leletanyag: pecsételt kerámia ezen a lelőhelyen került elő a legtöbb (1. Maróti, katalógus 1—H-ig). „a" objektum: pecsételt 7 db.

160 Az 1. számú darabnak olyan fémes zöld színe van, mint a Resatus féle edényeknek, a 4. számú töredéken pedig a Resatus pecsétnek tartott motívum tűnik fel az edény oldalán. Sigillata utánzat több is került elő ebből a gödörből. 5 darab Drag. 35/36. forma, ebből négy a XX. t. 8. típus. Több tűzdelt díszű gyűrűs talptöredék is van benne. Aquincumból került ide az üvegutánzatú pohár (II. század közepe), melynek darabjai a gödorházon belül különböző mélységekben jöttek elő. Díszkerámiához sorolható még egy vékony falú, homokbeszórásos, piros festett kis töredék is. A gödörház anyagának nagy részét a kelta jellegű és kézzel formált edények adják. Előbbiek közé tartozik pl. a két feliratos S-profilú tál. A bekarcolt nevek elárulják, hogy a ház lakói kelta származásúak voltak (30 db S-profiiú táltöredék, simítottak). A kihajló peremű szűk nyakú fazekak közül is innen származik a XXV. t. 2. számú ép edénye. Ezzel bélelték ki a kemence alját. A XXVI. t. 1. számú fa216