Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)

sége 90—140 cm. Nagy részét elszántották. Épületek közötti kavicsos összekötő út lehetett. „d" objektum: 4—7—9—14—15. szelvény (X. t.) Nagysága kb. 5,6X3,6 méter. Lekerekített sarkú, szabálytalan téglalap alakú ház, északi felén több padkával. Már a 2. ásónyom után jelentkezett É-i végében, a padkák felett egy kör alakú, köves, hamus rész, tőle délre egy félköríves, faszenes sávval határolt folt. Ennek az alja 140—150 cm-nél volt. Legmélyebb részén, a keleti felében, közvetlenül a ház alján egy elhegyesedő végű, átégett paticsos folt (formája olyan, mint egy tűzhely vagy kemence előtere). Szélén faszén, majd hamus rész, legbelül paticsos tömbök (120X80 cm). Az égett, hamus betöltés egyedül itt érte el a sárga altalajt, máshol egy tömör faszenes barna réteg volt még alatta. Ez töltötte ki a ház nyugati felében levő mély gödröt is. A mély kerek gödör előtere sekélyebb volt, mellette egy cölöplyuk. Az objektum déli vége ugyanilyen faszenes, tömör barna betöltésű, kivéve a DK-i sarokban levő mély gödröt. Betöltése ennek is olyan, mintha tűzhely lett volna, de fala bár simára tapasztott, nincs átégetve. Eredetileg tárolóverem lehetett, amibe később tűzhely- vagy kemenceomladékot tölthettek be (nagy paticstömbök). Esetleg hamus gödör volt egy későbbi tűzhely mellett. Itt a déli részen, az objektumon kívül két cölöplyuk volt, de nem biztos, hogy hozzá tartozott. A talaj bolygatott, más objektum is lehetett itt. A ,,d" objektum gödrét beleásták a II. kőépületbe, a kőfal pont ott ér véget, ahol az objektum kezdődik. „e" objektum: 5—8—12—13. szelvény (IX. t. la—b) Nagysága 3,2X3,5 méter. A nyugati oldalán egyenes, a keleti végén ívben záródik. Majdnem az egésznek hamus betöltése van, szélén faszenes sáv zárja le, ill. az ÉNy-i sarkában tapasztott átégett paticsfal maradványát találtuk. Ezek alapján elképzelhető, hogy kemence volt, bár elég nagy méretű. Keleti végében padka, legmélyebb részében gödör, néhány nagyobb kővel (—160 cm). Máshol az alja 150 cm mélyen van. К—Ny-i irányban két égett, vékony faszenes sáv az egész objektumon végigmegy kb. 80 és 120 cm mélységben. Közte, a paticsos részeket kivéve, a betöltése tiszta hamu. Az égett szint alatt kb. 20 cm vastag, tömör, agyagos barna talaj van, ami az objektumon túl is folytatódik és a nyugati oldalon a kiszedett fal alá megy (IX. t. la). Ez egy korábbi objektum maradványa is lehet, amibe beleásták az „e" objektumot. Hasonlóan korai, a falkiszedés alá menő gödrök a 13. szelvényben is vannak. Az egész objektum felett az 5. szelvényben volt még egy omladékos „kőfal", kb. 130 cm hosszúságban. Még a szelvényen belül véget ért, folytatása nincs. Az objektummal egy szinten, a szelvény keleti felében megfigyeltünk egy másik sötét foltot is, ami alatt 85 cm mélységben az I. kőépület fala jelentkezett. A sötét foltban levő szétszórt kövek egy részét kavicsos, sóderes kötőanyag kötötte össze. Esetleg itt is egy késői útszint volt, mint a 17. szelvényben. „f" objektum: 18—23—26. szelvény (IX. t. 3—3a) Ё—D irányú, déli végén kiszélesedő, padkás építmény. Hossza 5,8 m, szélessége déli felénél 4,1 m, északi részén 1,7 m. Jelentkezési szint —70 cm. Déli felét széles agyagos és faszenes sáv szegélyezte. —130 cm-nél leszűkül, szélén döngölt kemény szürke talaj van, amibe csak a hamus gödrök mélyülnek bele padka. Északi felében egységesen barna betöltéssel jelentkezik, hamus rész csak a nyugati oldalon. — 130 cm-nél már az egész hamus szürke. Alatta 145 cm-en döngölt, kemény, szürke talaj van, amibe csak a hanius gödrök mélyülnek bele 193