Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)

(ezek —230 cm mélyek). A déli végében ugyanezen a szinten kemény barna talaj volt, efölött égett faszenes sáv. Ettől kezdve elválik a keleti és nyugati részek betöltése. Nyugaton hamus, paticsos, a keleti oldalon laza, barna betöltés. A tetőszerkezet is más a két oldalon. Egyik részen sok kisebb és egy nagy cöiöplyuk (K-i), ilyenek az északi végében is voltak. A nyugati felében cölöplyuk nincs, a szélén vastag agyagsáv (—130 cm), ami kelet felé faszenes sávba megy át. A tetőszerkezet tehát a keleti oldalon fából lehetett, a másik részen agyag felmenő fal volt. Itt kemence vagy tűzhely is valószínű. Az objektum leégett. A 26. szelvényben alatta egy korábbi építmény cölöplyukait figyeltük meg. A 18. szelvényben pedig mellette hamus, paticsos kevert betöltés volt. (Esetleg a ,,c" objektum folytatása.) Felette kiszedett, ill. elszántott falú kőépítmény helye látszik a metszetben és az első két ásónyomból sok kő és tegula került elő. Az egyik végében padkás, hosszúkás házak a bennszülött telepeken gyakoriak, pl. Tác 6. sz. ház. Az ilyen kelta házakon belül tűzhely és gödör is volt.

27 A mi telepünkön formájukat tekintve az ,,f" és „d" objektumok tartozhatnak ebbe a típusba, bár mindkettő későbbi és cölöplyukakkal sincsenek körülvéve, mint a táci ház. „g" objektum: 25. szelv. (XI t. és XIII. t. 1.) Lekerekített sarkú, téglalap alakú ház, ÉK-i sarkában kiugrás. К—Ny-i irányú, nyugati végét már nem volt időnk feltárni. Méretei: szél. 2—2,2 m, hossz. 3,2 m. Mélysége —145 cm. Alját néhány cm vastag szürke döngölt padló fedi, ebbe mélyednek bele a cölöplyukak. A legmélyebb (—170 cm) ágasfát tartó cölöplyuk a nyugati, rövidebb fal északi harmadában található. Vele szemben egy kevésbé mély (—154 cm), 25 cm átmérőjű nagyobb cölöplyuk helyezkedik el. A keleti rövidebb fal közepén is van egy mély (—170 cm) kettős cölöplyuk. A ház belsejében több kisebb karólyuk, ill. kettős lyukak találhatók. ÉK-i sarkában van egy, a ház falába mélyedő gödör, szélén cölöplyukkal. Jelentkezési szint 55—60 cm-nél, szürkésbarna puha betöltéssel. Közepén kemény, sárga folt (—110 cm-nél) kövekkel. Ezen a szinten az egész kemény, szürkéssárga. Valószínűleg leégett, a metszetben egy égett faszenes, ill. a déli részén hamus sáv megy végig (—90—130 cm). Felette vastag, sárga agyag, főleg az északi oldalon. Ez a felmenő fal maradványa lehet. Hasonló formájú és méretű házak gyakoriak a császárkorban. Legfontosabb szerkezeti elemeik a tetőtartó ágasfák. Ezek legtöbbször a ház sarkában helyezkednek el, de nem mindig. Pl. Bashalom 5. és 6. ház. Lehetnek a ház tengelyében is, pl. Tác 10. és 16. ház. Padlóba mélyedő gödrök és kisebb karólyukak is gyakoriak, ez utóbbiak főleg a középen levő tűzhely vagy a sarokban levő kemence körül.

28 A pátyi házban tűzhelyet nem találtunk (esetleg a fel nem tárt nyugati sarokban). II. A három település leletanyaga: Kerámia 1. Terra sigillata (Gabler Dénes) A TERRA SIGILLATÁK LEÍRÁSA Dél-galliai áru 1. Drag. 37 formájú tál apró töredéke. A relief mezőben kettős körből álló médaillon ban spirál, ezen rozetta részlete — vö. Planck Taf. 101,1; Knorr 1912, Taf. 22,4. Lh: 17. szelvény, 50—60 cm, с objektum (XIV. t. 1.) La Graufesenque Flavius-korí 194