Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)
70 cm), mélysége —260 cm. A keleti oldalán levő előtér 140 cm széles és 130 cm mély. Betöltése alul hamus és faszenes, ezt egy kemény sárga agyagsáv zárja le, efölött középen újabb hamus rész jön és ismét agyagos sávok. Alakjára nézve tárolóverem volt, betöltése olyan, mint egy kemencéé, de falai nem voltak átégve, csak simára tapasztva. A komplexum különböző mélységű és formájú gödrökből áll, szélein padkák. Olyan, mintha munkagödrök lettek volna, a szélére le lehetett ülni. Az objektum betöltése egységes, aljáról és tetejéről is kerültek elő összeillő darabok. Nagyon sok kerámia és állatcsont volt benne. Nem égett le, felhagyhatták, falai bedőltek (nagyon sok agyagsáv), majd később feltöltötték az egészet. Gazdasági objektum volt, munkagödrökkel, tároló veremmel, esetleg kisebb tűzhelyekkel. Ilyen gödörkomplexumok gyakoriak a római telepeken, mint egymásba vájt szemétgödrök, agyagkitermelő helyek. 26 „Ъ" objektum: 1—17. szelvény (IX. t. 2—2a) Hosszúkás, lekerekített végű objektum, nyugati végében több kisebb padkával. 4,7X2—2,2 méter. Alja a felszíntől számított 150, ill. a nyugati vége 165 cm. Betöltése felül egységes kemény, faszenes szürke, ennek alján —90 cmnél kör alakú átégett faszenes folt. Az objektum nyugati felében az aljáig megmarad ez a kemény szürke betöltés, míg a másik oldalon tömör barna lesz, helyenként agyagsávokkal. Az egész felett egy kőomladék jelentkezett, már az első ásónyomban, ami valószínűleg nem függ össze az objektummal. „c" objektum: 1—17. szelvény (IX. t. 4—4a—b) Az előzőtől északra található, a kettő között egy hosszú, világosbarna betöltésű sáv, melynek alja ugyanolyan mélyen van, mint a ,,c" objektumé. Egy kis, sötét, tömör barna betöltésű leletanyag nélküli gödör is van a két objektum között. Az objektum 1. szelvénybe eső része téglalap alakú, sarkain cölöplyukakkal, szélein égett faszenes gerendanyommal. Ezek szerint felmenő fala faszerkezetű volt. A faszenes sáv a 17. szelvényben is megtalálható a szélén, de már lekerekített sarkú, kevésbé szabályos építmény lett belőle. Cölöplyukakat itt nem sikerült megfigyelni. A metszet szerint rögtön a szántott humusz alatt paticsos barna, laza betöltéssel jelentkezett, benne agyag, ill. kemény paticsfoltok. Ezt egy faszenes sáv zárja le. Az objektum foltja felülnézetben itt jelentkezett először (—70 cm), az egész égett és köves volt. Az ekkor látszó foltnak dél felé nincs világos lezárása, majdnem egészen a ,,b" objektumig tart. 90 cm-nél leszűkül a már előbb is említett szabályos téglalap alakra, közepén kemény, sárga agyagos, paticsos négyszöggel. Ebben a mélységben is vannak égett rétegek a metszetben, köztük és alattuk az objektum betöltése hamus. Az objektum leégett. Alja egyenetlen, kb. 150 cm, nagysága 4,3—4,8X2 méter. A téglalap alakú, cölöplyuk-konstrukciós, ill. gerendafalú házak gyakoriak a római telepeken. A miénk szerkezete nem elég világos. Észak felé esetleg folytatódott egy másik helyiséggel, a 18. és 23. szelvényben az ,,f" objektum által nem bolygatott részen ugyancsak voltak hamus, faszenes foltok, határozott körvonal nélkül, ugyanilyen korai leletanyaggal. Az 1. szelvény déli felében az 1. ásónyomtól kezdve kőomladék jelentkezett, elég nagy lapos kövekkel. Szabályos formája nem volt. Alatta gödröt, vagy a szélein kőfalakat, ahonnan beomolhatott, nem találtunk. Tisztításakor IV. századi pénz került elő (érmek 5.). IV. századi réteg a 17. szelvényben is volt. DK-i részén kavicsos útszint látszott az 1—2. ásónyomban, 10 m hosszúságban, széles192