Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Maróti Éva: Római kori pecsételt díszű edénytöredékek Pest megyéből
Csobánkán, a Határréti-patak ÉK-i partján levő domboldalról, kb. 200X150 m-es területről terepbejárások során őskori és római kori cserepek kerültek be a múzeumba. A lelőhelyen egy római kori telep nyomait észlelték, a leletek közt volt egy kelet-galliai terra sigillata, melyet iá késő Antoninus-korra és egy lezouxi gyártmány, mely Hadrianus korára keltezhető. 72 Az 1968-ban, Horváth István áltaí gyűjtött anyagban van egy pecsételt tál töredéke, melyet az idézett publikáció — stílusjegyei alapján — Hadrianus—Antonius Pius korára datál. 73 9.1. Jól iszapolt, szürke, barnás felületű, Drag 37 variáns tál perem-oldaltöredéke. Perem alatt a sima zóna kidomborodik, alul-felül bemélyedő árok fut körül. Ez alatt hármas levélkék sora alkot koszorút, majd ívelt, patkó alakú idomok és függőleges elválasztó tagok sora következik. A függőleges díszítmény felső (!) része rozettában végződik, a szár hosszában vonallal van kettéosztva. Az ívelt idomok felületén apró vonalkázások kettős sora vonul végig. Ezen motívumok egy-egy ovális alakú, valószínűleg Fortunát ábrázoló gemma lenyomatát keretelik. A díszítés utolsó sora rövid szárú, csúcsukkal felfelé néző, eres levelek sorából áll. SZFM 74.63.1. (8,6X X8,2X0,8—0,7) V. t. 8. Darabunkhoz mind formában, mind díszítésben nagyon hasonló tálat ismerünk Aquincumból, a Meggyfa utcai római villából. 74 Az aquincumi edény narancsszínű, díszítése egymás alatti sorokban: levél, futó nyúl, fortunes gemma és újra levél pecsételt motívumából áll. A két edény formája és a fortunes gemmalenyomat azonos, valószínűleg egy műhelyben készülhettek. A Meggyfa utcai darabot publikálója a II. sz. közepére datálja; anyaga, formája és színe alapján helyi, aquincumi készítménynek tartja. Véleménye szerint a díszítés előállításához felhasznált agyagpecsételőt érem v. gemma lemásolásával készítették. 75 Az álló Fortunát — kezében hal, tömlő v. amfora, baljában korsó v. kosár — ábrázoló gemma gyakori a római birodalomban, Pannóniából pl. Aquincumból is ismeretes egy, az edényeinken levő ábrázoláshoz hasonló: „Ovális gemma. Fortuna istennőt ábrázolja, jobb kezében bőségszarut, bal kezében hajólapátot tart. Három helyen lepattant, h: 1,3 cm." 76 (Nem kizárt, hogy edényeinken is bőségszaru és hajólapát van az istennő kezében — az ábrázolás elmosódottsága nem teszi lehetővé az attribútumok egyértelmű meghatározását.) Az ívelt, patkó alakú idom pontos párhuzamát ismerjük Aquincumból: itt a díszítés anró levelekből álló, széles levélkoszorúval indul, majd patkó alakú idomban levő tojásszemek váltakoznak rozettában végződő, függőleges pálcákkal. Alattuk balra futó nyulak sora. 77 10. Dunabogdány, Várad (Pest m., szentendrei j.) ( =MRT XIII/1., 8/9. lh.) Dunabogdány (Cirpi) római táborának korai periódusából, az I. Castellum I. sz. utolsó évtizedei — II. sz. első évtizedeire keltezhető idejéből néhány pecsételt töredék került felszínre az 1930-as években, Szalay Ákos és Paulovics István ásatásán. 78 10.1. Resatus névbélyegével pecsételt tál aljtöredéke. „Edénytöredék. Korongolt, sima, sárgásszürke, profilait peremű lapos tál töredéke, fenekén bélyeg: VTVS.flICI. á: 2,7 cm." 70 SZFM 67.223.16. 10.2. Jól iszapolt, szürke, fényes, sötétszürke felületű, Drag 37 tál talpgyűrü feletti része. Pecsételt díszítéséből a nagy, több részből álló összetett levelek alsó része maradt meg és az alattuk levő széles, kettős árkolás. SZFM 67.223.17. (7ДХ X4,6X0,6—0,9) IV. t. 14. 10.3. Magas talpgyűrűjű, Drag 37 tál talp- és oldaltöredéke. Jól iszapolt, szürke, fényes, sötétszürke felületű. Díszítéséből a talpgyűrű felett levő, apró, keskeny levelekből összeállított széles levélfüzér részlete maradt meg. SZFM 78.36.16. (Szá: 7; 8,0X3,1X0,5—0,6) IV. t. 11. A római tábor területén mélyszántás utáni terepbejáráskor 1983-ban két újabb pecsételt töredék került felszínre. 80 103
