Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Maróti Éva: Római kori pecsételt díszű edénytöredékek Pest megyéből
10.4. Téglaszín, jól iszapolt, barnásvörös, fémes fényű, nagyméretű Drag 37 típusú tál oldaltöredéke. Pecsételt díszítéséből megmaradt a kis rozetta és az azt keretelő ívelt, patkó alakú díszítmény alsó része és a függőleges elválasztó tag vége a hozzá csatlakozó, lefelé néző, szív alakú levéllel. Ez alatt árkok által határolt fogaskarcolt zóna részlete látható. MNM leltározatlan. (7,4X5,5X0,9—1,0) IV. t. 15. A darab stílusa és a lefelé néző levél közeli párhuzama ismert Tokod-Erzsébetaknáról. 81 Az ívelt és függőleges idom és a kis, pontozott rozetta Gorsiumból 82 és Százhalombattáról 823 ismert. 10.5. Világosszürke, jól iszapolt tál aljának egyenes töredéke. A tál árokkal határolt belső része, mely középen erősen megvastagszik. Középső részén rombusz alakú, rovátkolt kerettel tagolt, pecsételt motívum. MNM leltározatlan. (6,7X5,4X0,9—0,4) V. t. 7. Ugyanilyen, vagy hasonló motívummal díszített töredékeket ismerünk Aquincumból, 83 Gorsiumból, 84 Lovasberényből, 85 Nagyvenyimből 86 és Sárkesziből 87 . Lovasberényben Hadrianus-éremmel együtt került elő egy sírból. 88 11. Érd (Pest m., budai j.) (= MRT XIII/1., 9/XXX. lh.) A MNM egy Érd lelőhely megjelöléssel ellátott ép, ún. pannóniai szürke tálat őriz. 11.1. Jól iszapolt, világosszürke, fényes, kissé kopott felületű. A talpgyűrűs tál formája az ún. pátkai típusú tálakra emlékeztet, de a kiugró borda feletti rész nem függőleges, hanem befelé hajlik. A borda és a perem közti külső falon 6—7 sor fogaskarcolás látható, belül 4—5 soros fogaskarcolt koszorú, melyet vékony, koncentrikus körök határolnak. A koszorún belül két, eléggé elmosódott, alsó részükkel egymás felé fordított pecsételt levél. MNM 26.1951.1. (Szá: 23; Tá: 8; m: 10,9) V. t. 1—2. A két levél erősen emlékeztet egy Solymáron előkerült töredék 89 pecsételt díszítésére. Mivel mindkét darab eléggé kopott, így nem tudjuk eldönteni, hogy azonos levelekről van-e szó. 12. Érd, Hosszú-földek alja (Szelistye) (Pest m., budai j.) (= MRT XIII/1., 9/12. lh.) Érden, a Hosszú-földek alja (Szelistye) nevű határrész északi részén, a Benta-patak árterében álló dombon 400X200 m-es területen egy I— II. században élő, kisebb bennszülött település nyomait észlelték a felszínen. 90 Az 1974-es terepbejárás során — egyéb leletanyag mellett — egy pecsételt töredék is bekerült a múzeumba. 12.1. Világosszürke, jól iszapolt, kopott, sötétszürke felületű, Drag 37 tál alsó részének töredéke. Díszítéséből felül V alakú vonalkákkal tagolt felületű, ívelt, patkó alakú idom alsó része maradt meg, alatta nagy rozetta (?), melynek kis virág a közepe és 8 nagy szirom (?) ágazik ki belőle. A pecsételés alatt a díszített zónát kettős árkolás zárja le, a talpgyűrű hiányzik. SZFM 76.127.6. (5,7X4,6X0,5—0,8) V. t. 6. 13. Leányfalu, Móricz Zsigmond u. 169. (Pest m., szentendrei j.) (= MRT XIII/1., 11/3. lh.) 1961-ben, az épülő bányászüdülő telkén, a derítő alapozásánál, 5—6 m mélységben római kultúrrétegbe ütköztek — ez valószínűleg kora császárkori telep maradványa lehet. 91 A helyszínen végzett leletmentés során Soproni Sándor talált egy pecsételéssel díszített táltöredéket, mely ,,az I. sz. második felére, II. sz. elejére keltezhető". 92 13.1. Világosszürke, jól iszapolt, fényes felületű, Drag 37 tál alsó részének töredéke magas talpgyűrűvel. E felett kettős árok, majd 4 soros fogaskarcolt sáv következik. A pecsételt díszítésből kevés maradt meg: a fogaskarcolt zóna felett függőleges, ferde vonalkákkal tagolt felületű pálcákkal határolt mezőkben kilencszirmú rozetták sorakoznak. SZFM 77.69.3. (Tá: 6,7; 14,8X11,9X1,0—0,5) V. t. 5. 104
