Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai

mutatkozik a növénytermelésben és az állattenyésztésben, a fajta megválasztásában is. A 70-es évek elején-közepén megjelentek a telkeken a fóliák (31. ábra). A primőr zöldségek közül legjelentősebb a paradicsom, a paprika és az uborka termelése. A kérdőíves felvételben szerepelt háztartások közül Tápiószentmártonban 27,4%-ban volt fóliás zöldségtermesztés. 1979-ben az összes fóliás terület Tápiószentmártonban kb. 4800 m

2

—5000 m

2 volt. A termés értéke m

2-enként 60—80 Ft körüli, de esetenként a 100 Ft-ot is meghaladhatja. A fóliások terményeiket Budapesten, Nagykátán, Jászberényben és Cegléden értékesítik, valamint a helyi és a környező falvak boltjait látják el friss áruval. 34. ábra. Kisparaszti telekelrendezés Tápiószentmártonban 1960 előtt (Kiss J. út 31.) 35. ábra. Kisparaszti telekelrendezés Tápiószentmártonban 1965-ben (Kiss J. u. 31.) A telekhasznosításban a különféle szabadföldi vetemények inkább (borsó, bab, mák stb.) az önellátást szolgálják. Tápiószentmártonban a telkek 96,7%ában történik valamilyen vetemény termelése. Az is eléggé jellemző, ha a telektulajdonos különböző állatokat tart, akkor a teleknek egy bizonyos részét beveti lucernával. Ugyanis az állattenyésztésben kiemelkedő szerepe van ennek a fontos takarmánynövénynek (33. ábra). Állandó kultúrák (szőlő és gyümölcs) Tápiószentmártonban 80,3%-ban találhatók a telkeken. A szőlő- és gyümölcstelepítés előtt ma már gyakran elő1009