Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai

24. sz. táblázat A HELYI MELLÉKÜZEMÁGBAN DOLGOZÓK SZÁRMAZÁSI HELYEI (1980-BAN) 1. A tsz-ben dolgozott 31 fő 46,5% 2. Htb. volt 5 fő 7,5% 3. Cegléden dolgozott 6 fő 8,9% 4. Nagykátán dolgozott 3 fő 4,5% 5. Tápiószelén dolgozotl 4 fő 5,9% 6. Budapesten dolgozott 10 fő 14,9% 7. A helyi ruházati üzemben 4 fő 5,9% 8. Helyben bedolgozó volt 4 fő 5,9% összesen: 67 fő 100,0% ban csak itt gyártották.) Jelenleg különféle műanyagból (polietilén, plasztovinil) csomagolóanyagot, bevásárlótáskát készítenek és a jövőben e tevékenység fejlesztése várható. Emellett működik egy lakatosüzem is, ahol ülőbútorok fémvázait készítik. A bútorüzemben ezekre a fémvázakra elkészítik a bútorlapokat. A melléküzemág termékeit (műanyag zacskók, ülőbútorok stb.) többnyire exportálják Csehszlovákiába, a Szovjetunióba, a Német Szövetségi Köztársaságba és Ausztriába. A termelőszövetkezetnek 600 ha erdőterülete van, amely átnyúlik Tápióbicske határába is. A nemesnyár, a fenyő és az akác egy részét — összesen az erdő 70%-át — 1968 után telepítették. Elsősorban az elhagyott kisparaszti szőlők területét erdősítették és erdősítik a következő években. A falu határában állami erdőgazdaság is működik, amelynek 1040 ha erdőterülete van. A vadgazdálkodást a helyi vadásztársaság irányítja. A legjelentősebb bevételi forrás az őz- és a fácán vadászat. Az őzállományból évente kb. 100, a fácánállományból 1200—1500 kilövés történik. Az őzvadászatnak állandóan viszszatérő vendégei vannak a Német Szövetségi Köztársaságból. Mezeinyúl nagyon kevés van a vegyszerezés miatt. Időnként élőnyúl-befogást rendelnek el a jó értékesítési lehetőségek miatt. 25—30 évvel ezelőtt még sok túzok volt, de ma már ez az állat teljesen kiveszett ezen a vidéken. 3.4. A TÁPIÖBICSKEI ÁPRILIS 4. MGTSZ TEVÉKENYSÉGE A termelőszövetkezet jelenlegi gazdálkodási kerete 1975-ben alakult ki. Ekkor egyesültek a pándi, a tápiósági és a tápióbicskei termelőszövetkezetek. Az 1979. évi értékelés szerint ez a mezőgazdasági nagyüzem az országos rangsorban a 908., a megye 74 termelőszövetkezete közül pedig a 69. volt.

36 A gazdasági tevékenység mutatói elárulják, hogy összességében a termelőszövetkezet nyereségszintje mélyen a megyei átlag alatt van. Ennek okai — akárcsak Tápiószentmártonban — nem magyarázhatók a rossz természeti adottságokkal, mert a szántó átlagos aranykorona-értéke mindkét településben magasabb a megyei átlagnál. Magyarázatként feltétlenül a hátrányos közgazdasági 987