Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai

25. sz. táblázat A TÁPIÖBICSKEI ÁPRILIS 4. MGTSZ LEGFONTOSABB GAZDÁLKODÁSI MUTATÓI 1979-BEN 1. Állományi létszám: 2. Termőterület: 3. A termőföld átlagos aranykoronaértéke: (megyei átlag: 17,5) 4. Az egy főre jutó állóeszközállomány értéke (megyei átlag: 170 000) 5. A 100 Ft-ra jutó vállalati eredmény: (megyei átlag: 6,1!) 6. 1 ha területre jutó alaptevékenységi term, érték: (megyei átlag: 22 700) 7. 1 aranykoronára jutó üzemi termelési érték: (megyei átlag: 633 Ft) 8. Az 1 főre jutó bruttó jövedelem megyei átlag: 74 100) 9. Az 1 főre jutó vállalati eredmény: (megyei átlag: 26 700) 10. Az állóeszköz 100 Ft-jára jutó vállalati eredmény: (megyei átlag: 15,80) 11. A folyó termelő felhasználás 100 Ft-jára jutó váll. eredmény (megyei átlag: 19,80) 628 fő 7 004 ha 20,9 30 500 Ft 0,7 Ft 11 600 Ft 491 Ft 49 800 Ft 7 800 Ft 2,60 Ft 5,80 fekvést, az egyre jobban torzuló demográfiai viszonyokat, az utóbbiból következően az intenzív kultúrák szinte teljes hiányát kell elfogadni. A talaj adottságok: a Tápió mentén kb. 500 ha-on gyenge minőségű homokos talaj van. Itt van a termelőszövetkezetnek kb. 160 ha területű gyümölcsöse (kajszi, körte). A gyümölcstermelés nem gazdaságos, mert csaknem minden tavasszal a termés nagy része lefagy. A jelenleg rendelkezésre álló munkaerővel és a nagyon sok kárt okozó tavaszi fagyok miatt a termelőszövetkezet nem tervez sem gyümölcsös-, sem szőlőtelepítést, sőt a jelenlegi gyümölcsös területét is — éppen a fenti okok miatt — erdősíteni akarják. Erdővel szeretnék beültetni jelentős területet kitevő — ma elhagyott — kisparaszti szőlők területét is. A termelőszövetkezet területén a talaj legnagyobb része középkötött vályogtalaj. Mivel a tápióbicskei és a pándi határ jelentős része átnyúlik a Gödöllő—Ceglédberceli-dombság területére, ezért jelentős az eróziónak kitett terület (arány kb. 40% az összes területből). Az erózió ellen keresztbe szántással, kalászosok vetésével és erdőtelepítéssel védekeznek. A természeti tényezők közül nagyon rontja a gazdálkodás hatékonyságát a gyakori aszály (pl. legutóbb 1979 májusában mindössze 8 mm csapadék hullott). A termelőszövetkezet tagjainak száma 616 fő. Ebből fizikai dolgozó 527 fő (85,5%), a nem fizikai dolgozók száma 89 fő (14,5%). A 30 éven 938