Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Lázár Katalin: Tápió menti népdalok

JEGYZETEK 1 Szentmártonkáta: AP 8107—8108; Tápiósáp: AP 4289; Tápiószecső: AP 4287—4289, 8107—8108, Mn 3759—3760 (hangosfilm kísérőhangja); Tápiöszele: AP 5067—5068, 5863, 6791; Tápiőszentmárton: AP 2280—2281; Újszász: AP 4308, 4377, 4380—4381, 4435, 5455—5456, 5499—5500, Mn 1512; Űri: AP 8107—8108. (AP = Akadémiai Pirál-hanglemez száma az MTA Zenetudományi Intézet archívumában; Mn = magnetofonszalag száma ugyanott.) 2 MNT V. Siratok. Bp. 1966. 98—101. számú dallamok (423—429) és jegyzeteik (941— 945). 3 Vö. Bartók В., A magyar népdal. In: Bartók Béla összegyűjtött írásai I. Bp. 1966. 140. Bartók az 5-ös lábjegyzetben utal arra, hogy az А В В A forma összevethető a régi stílusra jellemző А В В С formával. 4 Uo. „ . .. már a régi stílus А А В С szerkezetét átmeneti alakulatnak foghatjuk fel a régi А В С D formától az új А А В A-hoz". 5 Vö. a MNT III/A kötetében közölt változatokkal: Bp. 1955. 646—744. számú dallamok (703—760) és jegyzeteik (993—1000), valamint Borsai I. 1978. 159—165. 6 A MNT III/A kötetének jegyzetanyaga úgy tartja számon a kétsoros formát, mint a négysoros változatból való rövidülés eredményét, melynek oka lehet egyszerű romlás vagy a dallam funkciójából következő tudatos rövidítés (996—997). Borsai I. megállapítása szerint az egymagvú, gyakran kétsoros periódusként jelentkező tetrachord dallam négysorossá bővülhet úgy, hogy a két sor egy kvinttel lejjebb megismétlődik (i. m. 161): ez éppen ellenkező irányú folyamat. Tény azonban, hogy mindkét változat létezik, akár egymást váltogatva is. 7 Bartók В., i. m. 140. 8 Vö. Bartók В., i. m. 140. 5-ös számú lábjegyzet. 9 Bartók В., i. m. 139—140. 10 Kodály Z., A magyar népzene. Bp., 1969. 40. 11 VÖ. Bartók В., i. m. 140. 12 Általánosan ismert változatait 1. Járdányi P., Magyar népdaltípusok II. Bp. 1961. 159. és Kodály Z., A magyar népzene, Bp. 1969. 291. (Példatár 443. sz. dallam). 13 Volt, ahol a II. B. 4. dallamra énekelték a „Sej, liba, liba..." kezdetű szöveget is, mely első és utolsó sorában két-két szótaggal megtoldva általában a II. B. 5. dallam jellegzetes szövege. 14 Az idős (több mint 80 éves) adatközlő „aktualizálta"' a szöveget: itt általában „Ferenc Jóska" szerepel a változatokban. Ugyanez történik az I. A. 1. szövegben is. 15 Közigazgatásilag ma Sülysáp része. 16 Bartók B. A magyar népdal с művében a 170. szám alatt (i. m. 228.) ugyanilyen változatot közöl Rákoskeresztúrról (természetesen eltérésekkel), mégpedig a tápiósápi adattal egyezően szintén vegyes szlovák—magyar szöveggel. 17 Borsai 1., 1968. 100—103. 18 Ortutay—Katona, 1970. I. 840. 19 Ortutay—Katona, 1970. I. 841. 950