Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)
Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai
DUSEK LÁSZLÓ (Ált. iskola, Tapioszentmárton): TAPIOSZENTMÁRTON, TÁPIÓBICSKE ÉS PAND GAZDASÁGFÖLDRAJZI VÁLTOZÁSAI 1. A HÁROM FALU HELYZETE ÉS FEKVÉSE Tapioszentmárton, Tápióbicske és Pánd Pest megye K-i, DK-i részén, a nagykátai járás D-i részén fekszik. Tapioszentmárton alsófokú központ, Tápióbicske részleges alsófokú központ, míg Pánd egyéb kategóriájú település, összes területük 175,2 km 2 , a lakosságuk összesen 10 973 volt 1980. január 1-én. A három falu É-on Szentmártonkátával (alsófokú központ), Nagykátával (járási székhely és középfokú központ), K-en Farmossal (egyéb kategóriájú település), Tápiószelével (kiemelt alsófokú központ), Tápiószőlőssel (részleges alsófokú központ), D-en Cegléddel (járási székhely és középfokú központ), Albertirsával (kiemelt alsófokú központ a ceglédi járásban), Pilissel (kiemelt alsófokú központ a monori járásban), Ny-on Kávával (a monori járás egyéb kategóriájú települése) és Tápiósággal (részleges alsófokú központ) határos (1. ábra). 1.1. A HÁROM FALU FORGALMI HELYZETE A nagy forgalmú 4-es számú közúttól Tapioszentmárton 18 km-re, a 31-es számú közúttól kb. 15 km-re, a Nagykáta—Cegléd közötti ugyancsak jó minőségű 31 l-es közúttól Tapioszentmárton kb. 10 km-re fekszik. Az alsóbb rendű összekötő utak egészen a közelmúltig minden irányban egy nyomtávúak voltak és minőségük rossz volt. Ez a hátrányos fekvés, a felső- és középfokú központoktól való nagy távolságok, a rossz útviszonyok rontják a gazdálkodás hatékonyságát, kedvezőtlenül befolyásolják a piaci lehetőségeket. Többek között ez is közrejátszik abban, hogy a tápiószentmártoni és a tápióbicskei termelőszövetkezetek nem termelnek gyors szállítást igénylő növényeket jelentősebb menynyiségben. Vasútállomása egyik településnek sincs, bár Tapioszentmárton határát É-on metszi a Bp. Keleti—Nagykáta—Szolnok villamosított vasútvonal. Az ott levő vasútállomás neve ugyan „Tapioszentmárton", de ez valójában csak ennek a külterületi falurésznek (Göbölyjárás) jelent közlek edésileg előnyt. Ugyanis a falu (Tapioszentmárton) központjától a vasútállomás közel 10 km távolságra van, a legrövidebb földúton számítva. Ezért a belterületi lakosság nem ezt a vasútállomást, hanem a nagykátai (autóbusszal való megközelítés után) veszi igénybe az utazáshoz. De nemcsak Tapioszentmárton, hanem Tápióbicske és Pánd lakói is elsősorban Nagykáta vasútállomását használják. Ugyanakkor a legutóbbi években (1978—79—80) a Tápiószentmártonból Tápióbicskére, Tápiószelére és Ceglédre vezető utak szélesítése elkezdődött, amivel — ha lassan is — javult a forgalmi helyzet. 951
