Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Lázár Katalin: Tápió menti népdalok

Az I. С. 2. a közölt formában kvintváltó, jellegzetes palóc menyasszonyfektető dallam.

5 Érdekes volt a gyűjtés folyamán a négysoros és kétsoros változat

6 egymásba játszását megfigyelni: a visszaidézés során az adatközlők az itt leírt négysoros kvintváltó formát énekelték, mire azonban felvételre került a sor, az alsó regiszterben maradtak, s a dallam kétsoros lett. Ebben közrejátszhatott az is, hogy összesen 6 szövegsort tudtak hozzá, s azt egyszerűbb volt 3X2 sorra elosztani, mint egy négysoros ismételt formára. Érdemes megjegyezni, hogy a két változat közti különbséget egyáltalán nem érzékelték, még rákérdezéskor sem. Az I. csoport dallamaihoz kapcsolódó szövegtípusok: I. A. 1. Hej, rezeda, rezeda; Hej, gyöngyvirág, gyöngyvirág I. A. 2. Sárga virág, ha leszakajtanálak I. A. 3. Esik eső az ökröm szarvára; Kiskertemben az ökröm, a Virág; Árvacsalán rezeg az árokba; Nézlek, babám, de hiába nézlek I. A. 4. Ha bemegyek a mendei templomba; Kalapomon háromszínű pántlika van; Béreslegény, hova hajtod az ökröt; Ha letöröm, megfizetem az árát I. A. 5. A nagy úri utcán végig, végig I. B. 1. A györgyei bírónak (4 versszakos ballada); Én is voltam valaha I. B. 2. Látod, milyen ködös idő; A mezei kis pacsirta; Hortobágynak szőke vize I. B. 3. Amoda le magába egy nagy nyárfa (Szendre báró, 9 versszakos ballada) I. C. 1. Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének; Lányok, lányok, ti szecsői lányok I. C. 2. Enyim a menyasszony, nem a vőlegényé II. VISSZATÉRŐ SZERKEZETŰ DALLAMOK A Tápió mentén ma az ún. új stílus virágzik, az ehhez tartozó, visszatérő szerkezetű dallamok találhatók meg a legnagyobb számban és a legtöbb változatban. A visszatérő szerkezet fő típusai: А В В А, А А

5 А

5 А, А А

5 В A és А А В A. Az А В В A és A A

5 A

5 A formák annyiban rokonságban állnak egymással, hogy В hangfekvése általában egyezik A

5-tel. Az А В В A szerkezet, melylyel kapcsolatban Bartók hangsúlyozza, hogy ,,kétségkívül magyar földön termett jellemzően magyar alakulat",

7 az А А

5 В A szerkezetből alakulhatott úgy, hogy az A

5 és В sor hasonult. Bartók azt a lehetőséget is megemlíti, hogy az А В В С formából az A és С sor hasonulásával szintén ABBA szerkezet keletkezik.

8 Az А А

5 В A szerkezetről Bartók így ír: „Hogy hogyan, milyen minták után és mikor fejlődött ki az А А

5 В A és az A A

5 A

5 A szerkezet a parasztzenében, az egyelőre teljesen homályos. . . . Elsőbbségi jogunkat erre a fejleményre — sajnos — semmi, döntőnek elfogadható adat nem bizonyítja ... Az én meggyőződésem az, hogy ez a szerkezet nálunk keletkezett és már a múlt század első felében általánosan ismert volt."

9 Ugyanakkor megemlíti (anélkül azonban, hogy ebből bármi következtetést akarna levonni), hogy analógia mutatkozik a fúga-expozíció dux-comes viszonya, valamint az A és A

5 sor közti viszony között. Ugyancsak az А А

5 В A szerkezettel kapcsolatban Kodály a következőket írja: „Nyugati s egyben műzenei hatásra kell visszavinnünk . . . 912