Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Lázár Katalin: Tápió menti népdalok

az А А

5 В A-t is, melynek legrégibb eddig ismert mintája egy XV. századi francia chanson. A-nak egy kvinttel magasabb ismétlése talán összefügg a többszólamú zenével is, melyben oly gyakori a második szólamnak felső kvinten való belépése."

10 Az А А В A szerkezet a nyugati müzenében ismert dalformában gyakori: az ún. vegyes osztály dallamaival kerülhetett a magyar parasztzenébe, s így gyakorolhatott hatást az új stílusra.

11 Az itt közölt 46 dallamból 35 tartozik a visszatérő szerkezetűek közé: ezek az északi és alföldi területeken egyaránt kedveltek. A kisterces, nagyterces mixolíd és dúrpentaton, valamint dúr jellegű csoportokon belül az egymagvú (A A

5 A

5 A) és kétmagvú (А В В А, А А

5 В А, А А В A) dallamok sorszerkezetük szerint követik egymást. A hangnemtől függetlenül a legjellemzőbb képlet az А В В A (20 dallam) ; utána viszonylag legtöbb az A A

5 A

5 A (9 dallam) ; ezenkívül az А А В A szerkezetű dallamokból négy, az А А

5 В A szerkezetűekből kettő található ebben a csoportban. II. A. Visszatérő szerkezetű kisterces dallamok II. A. 1—5. A A

5 A

5 A