Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Barna Gábor: Jeles napok szokásai a Tápió mentén

is mutatja, hogy egykor a nagy csütörtöki és a nagypénteki — jellegükben nagyon is eltérő — szokások a megvalósulás során milyen szorosan összefonódtak, együtt éltek. Tápióságon ugyanis a nagycsütörtök esti keresztjárás, körmenet után a lányok és az asszonyok egy része egyenesen a folyóhoz ment hajnalban és megmosakodtak, hogy szépek legyenek. A Tápióhoz menet nem volt szabad senkihez sem szólni, csak úgy volt hatásos a cselekmény. Ezt a nagypéntek hajnali vizet aranyos víznek nevezték, a tápiósági magyarázat szerint azért, mert sok szépet ígér. Hallani még aranyvíz elnevezését is. Másutt, mint pl. Úriban külön névvel nem említették adatközlőim. A szokás cselekménye azonban Űribán és Sápon is megegyezik a Tápióságról bemutatott szokáséval. Sápon azt mondják még a mosakodás magyarázataként, hogy Jézus is nagypénteken ment a Jordán folyóba, megmosakodott a folyóba és ez annak az emléke. A szépségvarázslás mellett pedig az aranyos vizet kiütéses betegségek ellen is hasznosnak tartották. A harangok nem szóltak nagypénteken sem még. Úriban mondták, hogy ha ilyenkor halott van, akkor annak csak a húsvéti ünnepek után szoktak harangozni, s akkor van a gyászmise is. Egyes helyeken, így pl. Űriban nagypénteken este is virrasztani szoktak a Hétfáj dalmú Szűzanya tiszteletére. Pándon pedig este 6-kor volt református istentisztelet. Tápióságon pedig szívesen énekelték a Mária siralmát is ilyenkor. Tápió menti kutatásaim során lejegyeztem néhány archaikus imaszöveget is. Ezek többsége esti ima, de sikerült lejegyeznünk ún. pénteki imát is. Azért nagypénteknél mutatjuk be őket, mert témájuk a szenvedéstörténetet öleli fel, tartalmilag tehát ehhez a naphoz kötődnek. Az alábbi esti imát Úriban írtam le. Első része közismert verses esti ima, második része pedig archaikus szöveg. Én Istenem, jó Istenem, lecsukódik már a szemem, de a Tied nyitva Atyám, amíg alszok vigyázz reám. Vigyázz az én szüleimre, vigyázz a testvéreimre, mikor a nap ismét felkel, csókolhassuk egymást reggel. Paradicsomba csengetnek, Názáretben temetnek. Kelj föl, kelj föl szép Szűz Mária, megfogták szent Fiadat, elvitték a Kálváriára, fölszegezték a magas keresztfára. Három csepp vére lecsöppent, az angyalok fölszedték, kehelybe öntötték, az Atyaisten elébe felvitték. Az Atyaisten azt mondotta: aki ezt a kis imádságot tudja, naponként elmondja, jutalmat nyer a mennyországba. Űr Jézus neked élek, Űr Jézus neked halok, Űr Jézus életemben, halálomban Tied vagyok. Amen. 781