Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

U. Kerékgyártó Adrien: Népviseleti emlékek a Tápió mentéről

köt. 432. Tápióbicske „Századok óta felső vidékbül népesítetett"; 439. Tápióságon „egynémellyek származásukat lehozzák a hontmegyei Csalomja"-ról; 465. Tápiószentmártonba 1740—60 közt, az akkori uraság Zólyom, Liptó, Nógrád megyékből telepített — Kocsis Gy., 1977. 20. 8 Pesty F. 1865. 33. köt. 441. Tápióságon „Csehország" elnevezésű falurész van. — Közig. táj. — 1925. Pándon „ ... a mai templom környéke Csehtemető néven ismeretes". 9 Pesty F., 1865. 33. köt. 398. 10 Galgóczy K., 1877. 193. 11 Galgóczy K., 1877. 196. 12 Galgóczy K., 1877. 199. 13 Galgóczy K., 1877. 181. 14 Bél M., 1738. (1977) 82. 15 Bél M., 1738. (1977) 72. 16 Bél M., 1738. (1977) 76. 17 Galgóczy K., 1877. 187. 18 Galgóczy K., 1877. 201. 19 Galgóczy K., 1877. 205. 20 Köszönetet mondok Somogyi László pándi lelkész úrnak az anyakönyvek tanulmányozása során nyújtott segítségéért. — A házassági anyakönyvet és a „holtak jegyzékét" Pándon 1754-től vezették; foglalkozás feltüntetve először csak 1869. évi „Kereszteltek anyakönyvében" található. Ettől az évtől folyamatosan szemmel kísérhető a község lakosainak — igen sok tekintetben tanulságot rejtő — foglalkozása és foglalkozásváltozása, sőt még a paraszti társadalom rétegződésének egyes jegyei is. — Csak mint kuriózumot jegyezzük fel, hogy a kereszteltek anyakönyvének 1869. évfolyamában az 58. sorszámon keresztszülőkként a földesúr Szilassy György és felesége, gr. Hugonnai Vilma van bejegyezve. 21 Galgóczy K., 1877. 199. 22 í. Sándor Ildikó szíves közlését ezúton is köszönöm. 23 Baksa В., 1978. 16. 24 Kókán az öreg Fütyü Istvánnénak a szátvája tartozékaival együtt, valamint a kenderfeldolgozáshoz használt eszközök java része is három év előtt még megvolt. 25 Gönyey S. 1953. EA 5425. 26 Erre az 1895-ben született Dobos Jánosné Kurgyis Rozália emlékezett vissza. — Mind 6, mind leánya Kormányné Dobos Margit fáradhatatlanul segítségemre voltak a sülyi gyűjtésem során. 27 A szecsői viselet ismertetésénél Gönyey S. 1953. évi gyűjtését vettem alapul. — Nagykáta, Pánd, Tápiósüly, Tápióság esetében elsősorban saját gyűjtésemre támaszkodtam. 28 Kővári J., 1978. 218. 9. 29 A sok vánkos a „tornyos ágyba", „tornyosvégű nyoszolyába" került; ilyen már csak az igen idős házasoknál található. — Az ágybavalón kívül 3 szeles „batyuzót", „hamvast", „sütőabroszt", kenyérruhákat is kaptak a menyasszonyok. 30 Paládi-Kovács A., 1966. 295. — Alátámasztja a helyben készítéssel kapcsolatos feltevésem, hogy pl. a pándiak közé a Szilassy uraság telepítette be a losonc-tugari birtokáról a Krenák, Topor, Kenéz, Tyepkó, Blasó stb. családokat. — Magócsi I.— Mátyás L, 1956. EA 9749. ismertetésükben közlik, hogy a monori középiskola gyűjteményében levő egy darab ácsolt láda valószínű készítési helye Pánd; készítési idejéül a múlt század elejét jelölik meg. Monorra Nagy Jánosné pándi születésű asszony hozta magával. 31 Pándon Veres Jánoséknál csak menyasszonyládának, nevezték az 1870-es évekből való — Mohácsi Julianna nagyszülétől maradt ládát, aminek az elején két nagy kerek, körzőjátékos dísz van. — Csilléry Klára tanulmányaira támaszkodva határozottan állítható, hogy az ácsolt szalonnás ládák az ún. gömöri típushoz, a lapos tetejű vésettek pedig valószínűleg a komáromi ládákhoz sorolhatók. — A Csilléry K. közölte térképek erről a területről semmilyen ládafajtát nem tüntetnek fel még 1972-ben sem. (Csilléry K. 1951. és 1972.) — Valószínűnek tartjuk, hogy régen Pándon is szokásban volt — ha ma már nem is emlékeznek rá —, hogy a menyasszony kétféle ládát is kapott. Alátámasztani látszik ezt a feltevésünket Reguly A. 1857. évi feljegyzése a losonci járásban levő Perséből, tehát a Losonc-Tugarról betelepítettek régi otthonához közel eső helyről, amiben leírja, hogy a hálókamrában „minden ágyhoz 2 láda, 1 szekrény" volt beállítva. „A ládákban van az ünneplő ruha, patyolat. A szekrényben a vászon öltöző, viselő." 594