Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Nagy Varga Vera: Díszített famunkák a Tápi mentén a XVIII–XIX. században

több változata és két „gombosfa"

7

'

1 is megtalálható a tápiószelei temetőben. (I. tábla, 2—3. számú rajz.) A széles körben elterjedt formának konkrét párhuzamait a monori, jászberényi és nagykőrösi temetőkből ismerjük. Három példány a szentendrei szabadtéri múzeum kiállításába is bekerült.

70 Ez a típus Nóvák László adattárában a nagykőrösi temetőben 13., 14., 15., 16. számmal, Nagy Dezső adattárában a jászberényi 352-es számmal, a monori 282-es számmal van jelezve. A sírjelek változatos formáinak egyik oka bizonyára az, hogy Tápiószele külterületén az 1880-as években igen sok betelepülőt jeleztek. Legtöbben Tápiószentmártonból és Pándról jöttek. Üj lakosokat adott még Cegléd és Jászság református települése, Jászkisér.

7(i 23. Komáromi téka (Farmos) (Apáti Tóth Sándor) 617