Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Nagy Varga Vera: Díszített famunkák a Tápi mentén a XVIII–XIX. században

Tápióságon az 1870-es években mintegy 2% volt a református lakosság aránya.

77 Később növekedett számuk, valószínűleg a szomszédos településekről, Pándról és Szentmártonkátáról jöttek. A református temetőben megtalálható az oszlopos fejfa és a fatönkös fejja egyik változata. (II. tábla, 1—2. számú rajzok.) 2. Sírkeresztek. A Tápió mente lakosságának többsége katolikus, ezért mindenképpen indokolt, hogy a szakirodalomban elhanyagolt katolikus sírjelekkel is foglalkozzunk.

78 A katolikus temetők képe is megváltozott a Tápió vidékén, több a kőből és műkőből készült sírjel, mint a múltat idéző fakereszt. Az általunk kiválasztott fakeresztek a temetők elhagyott, kevéssé gondozott, régebbi részein találhatók. A múlt század második felében és a XX. század 30—40-es éveiben még a fakeresztek voltak többségben. Nagykáta, Űri, Tápió24. ábra: Datált lécvázas szék. (Tápióbicske) 618