Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

T. Bereczki Ibolya: Adatok a népi táplálkozáshoz a Tápió mente néhány településén

tak elvitték húsvétkor a templomba megszenteltetni a karkosárba tett, szalvétával letakart sonkát. Tápiósülyön halványan szintén él a templomi ételszentelés emléke. Szentmártonkátán, Nagykátán a legidősebbek, az öregszülék szentelték meg a húsvétvasárnap reggel az asztalra készített sonkát, kolbászt, kenyeret, nagykalácsot. Általános húsvéti étel volt a kocsonya. Nagykátán néhol húsvétvasárnap ebédre tyúkhúslevest főztek. Ugyancsak Nagykátáról ismert a húsvéti tojáscsere szokása: „kétfelé vágták a főtt tojást késsel, azért, hogyha eltéved, és arra gondol, hogy kivel cserélt tojást, akkor avval találkozik". Húsvéthétfő étrendjén a vasárnapra készült ételek szerepeltek. A locsolkodókat pálinkával, borral kínálták meg, a közeli rokonoknak, udvar lónak tojást, kolbászt, sonkát tálaltak, a gyerekek piros tojást kaptak. Pünkösd étrendjével csak kevéssé emelkedett a vasárnapok fölé. Úriban előfordult, hogy kocsonyát főztek, általánosan azonban tyúkot vagy kakast vágtak. Reggelire a szokásos ételek — kenyér, szalonna, esetleg tej — kerültek az asztalra. Ebédre húslevest, pörköltet vagy rántott csirkét készítettek. A pünkösdi ebéd elmaradhatatlan fogása volt a kelt tészta: mákos peidli, túrós lepény, fonott kalács. Ünnepi étrendje volt a Tápió menti falvak helyi búcsúinak. A szomszédos falvakból érkező jó ismerősöket, közeli rokonokat látták ilyenkor vendégül, s tyúkhúslevest, főtt húst tormával, paprikás csirkét tálaltak. A kirántott csirke és a rántott hús először a búcsúi ebéd étrendjébe került be.

29 Ugyancsak erre az alkalomra készültek először a kelt kalácsok mellett az újabb divatú szalagóriás és linzertészták, később piskótafélék. Napjainkban rendszerint a cukrászdában rendelik meg a búcsúi ebéd süteményeit és tortáit. KERESZTELŐ, LAKODALOM, HALOTTI TOR ÉTKEZÉSE A századforduló tájékán nem jelentett nagy ünnepet a keresztelő a Tápió mentén. A kisgyermekeket három-négy napra, egy hétre vitte keresztelni a bábaasszony és a komaasszony. Utána a szűk családot és a bábát látták vendégül, Tápiósülyön kődöklevesre. Általában tyúkhúslevest főztek, fánkot, rétest sütöttek. Ujabb keletű a több fogásos ebéd: Úriban húslevest, kirántott csirkét, pörköltet és süteményt tálalnak. Régebben a komaasszony nem mindig rokonságból, inkább a baráti körből került ki. Szegényebbek, sokcsaládosok sokszor nem szívesen vállalták el a komaságot, mert az ebédvitel komoly anyagi megterhelést jelentett a komaasszonynak. Tápiósülyön egy hétig hordta a gyermekágyas számára az egész családnak elegendő mennyiségű ételt. Az étrend általában a következő volt: tyúklevest, a benne főtt hússal, üres kalácsot, kuglófot, rétest készítettek. Tápiósápon a legelső látogatáskor édes pálinkát, kirántott húst csomagoltak. A komaasszonyok ötször-hatszor is vittek vagy egy teljes ebédet, vagy húslevest az ételhordó biciklinek nevezett edényben. Úriban a komaasszony a gyerekágyasnak reggelire kávét, kalácsot, ezen kívül kétszerháromszor ebédet is vitt. A közeli rokonok, testvérek, barátnők egy-egy alkalomra készítettek ételt. Újabb szokás szerint nem főzik meg előre az ebédet, hanem a tyúkot élve vagy felbontva, a főzéshez előkészítve viszik a fiatal anyának és családjának. Az emberi élet furdulói közül a házasságkötés a legnagyobb, szórakozással, 538