Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Halász Péter: A Tápió menti falvak telekhasználata és építkezésének változásai

írták, hogy hol volt a „szalasz", vagyis a szállások helye. Látható a szálláskertek elkülönülése az itt mellékelt térképeken is, különösen a Kóka, Nagykáta, Tápióbicske, Tápiószecső, Űri egykori településrendjét ábrázolókon. A megosztott települési formára utal Galgóczy Károly is, amikor Tápiósápról azt írja, hogy „az istállók a házaktól többnyire elkülönítettek és a rakományoknak a házak közt tartása tilos".

3 Űri faluról pedig ugyanott a következőket olvashat1. kép: Nagykáta a XVIII. sz. végén (utcás és halmaz település). 2. kép: Tápiószecső a XVIII. sz. végén (a nyugati részen szőlőskertek). 3. kép: Tápióbicske a XVIII. sz. végén (a falu szélein szőlőskertek). 4. kép: Kóka a XVIII. sz. végén (kertes település). 5. kép: Üri a XVIII. sz. végén (kertes település). 6. kép: Üri a XIX. sz. végén (beépült szőlőskertekkel). 360