Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Ikvai Nándor: A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió vidékén a XVIII–XX. században

Wellmann I. közölt teljes terjedelmükben Pest megye valamennyi községiének anyagát adva közre. Tanulságos a kép, amely a két forrás alapján rajzolódik ki előttünk. (A népességre vonatkozóan 1. a IV. táblázatot.) Farmos: Pusztaság, vetésre, legelőnek alkalmas, sűrű mocsaras vízzel borí­tott füves. Nem csekély része homokos. 13 Az urbáriális vallomások szerint bő­ven van nád, mit felébe, harmadába vágnak, eladnak. „Határunknak (azt mint gondollyuk) ötöd része haszontalan, homokos." 14 Kóka: Sík fekvésű népes falu, termékeny határa bort és gabonát szolgál­tat. 15 „Határunkbéli földeink károsságárul, úgy haszontalanságárul Isten ke­gyelmébül semmit sem szólhatunk." 16 Mende: „Mélt. uraságunknak különös jó voltábul szomszédságunkban lévő Biliéi pusztán ... egyedül dézsmábul földecskéket bírunk .. ." 17 Szláv falu, er­dőkkel, kedvező fekvésű szőlővel. 18 Nagykáta: Nagy kiterjedése miatt nevezik így. Bőséges gabonatermése van. Galgóczy szerint Cseke-Káta volt a neve. összesen hét Kata volt: Cseke-, Már­ton-, Lőrincz-, Boldogasszony-, Tamás-, Nagy- és Egreskáta. 19 Arendálják az egreskátai és sőregi fél pusztákat. Minden egész beles gazdára 100 kéve nád­vágás jutott. „Hasznunkra jó szőllő hegyünk vagyon... Kárunkra határunk­ban marha járásbeli földünknek ötöd része sovány, homokos ... Határunkbéli szántóföldek jók és termékenyek, némelly kevés részikben székessek." 20 Pánd: Dombos, cserjés, emelkedettebb hely. Talaja repedezett, mégis ho­mokos és nehéz megművelni. 21 Ezzel némi ellentmondásban van saját vallo­másuk: „Kárunkra határunkban mi volna, Isten kegyelmébül nem nevezhet­jük. Egyedül száraz esztőkben ürgéknek sokasága vetéseinkben nagy károkat tesznek. Határunkbéli földek jók, termékenyek és minden homokosság nélkül valók." 22 Szentmártonkáta: Ez a sík föld, búzát és bort is megtermi. Szőlők dél felé terülnek el. 23 „Kárunkra marha járásunk harmad része sovány homokos. Né­melly esztendőkben föld árja szántó földeinken levő vetéseinket elrontya és haszontalanná teszi. Határunkbéli szántóföldek jók és termékenyek." 24 Tápióbicske: „Helységünkbéli földek jók és termékenyek." 25 Tápiógyörgye : „Kárunkra határunkban vizes, haszontalan székek vannak (szikesek). Ügy marha járó földeink és némelly részire sovány homokossak úgy annyira, hogy határunknak 80-dik részit ezen székes és homokosság miát haszontalannak ismerjük. Helségünkbeli földek jók és bőven termékenyek." 26 Itt, az elmondottakból világosan kitűnik, hogy csak a határ legtermékenyebb részét használták a nyomásrendszeren belül vetésre, amelyet — minden falu­ban — jónak mondanak. A többi terület időszakos, vagy másodlagos haszná­latú (rét, legelő, nádas, erdő stb.). Tápióság: „Marha járó földünk némely része sovány, homokos. Határunk­ban lévő földek jók és termékenyek." 27 Bél szerint Ság határa repedezett, bo­zótos talajú. 28 Tápiósáp: „Fogyatkozási határunknak az, hogy rész szerint sovány, ho­mokos, és a midőnn nagy szelek járnak, szölleink fölött edgy darabban (— a szőlő feletti dűlőben —) a magot ell hordgya. .. Vannak irttvány földecské­inkben kukoricza alá való különös földgyeink .. ." 29 Tápiósüly: „Fogyatkozása határunknak: hellyel sovány s homokos földje vagyon." 30 Bozótos helyek : Hosszúhegy, Czirok, Középhegy. 31 Tápiószecső : „Kárunkra helségünknek földei homokossak és némely ré­szei az marha legelőnek soványak és haszontalanok. Rekettyésink bőven van­175

Next

/
Oldalképek
Tartalom