Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Ikvai Nándor: A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió vidékén a XVIII–XX. században

Wellmann I. közölt teljes terjedelmükben Pest megye valamennyi községiének anyagát adva közre. Tanulságos a kép, amely a két forrás alapján rajzolódik ki előttünk. (A népességre vonatkozóan 1. a IV. táblázatot.) Farmos: Pusztaság, vetésre, legelőnek alkalmas, sűrű mocsaras vízzel borított füves. Nem csekély része homokos.

13 Az urbáriális vallomások szerint bőven van nád, mit felébe, harmadába vágnak, eladnak. „Határunknak (azt mint gondollyuk) ötöd része haszontalan, homokos."

14 Kóka: Sík fekvésű népes falu, termékeny határa bort és gabonát szolgáltat.

15 „Határunkbéli földeink károsságárul, úgy haszontalanságárul Isten kegyelmébül semmit sem szólhatunk."

16 Mende: „Mélt. uraságunknak különös jó voltábul szomszédságunkban lévő Biliéi pusztán ... egyedül dézsmábul földecskéket bírunk .. ."

17 Szláv falu, erdőkkel, kedvező fekvésű szőlővel.

18 Nagykáta: Nagy kiterjedése miatt nevezik így. Bőséges gabonatermése van. Galgóczy szerint Cseke-Káta volt a neve. összesen hét Kata volt: Cseke-, Márton-, Lőrincz-, Boldogasszony-, Tamás-, Nagy- és Egreskáta.

19 Arendálják az egreskátai és sőregi fél pusztákat. Minden egész beles gazdára 100 kéve nádvágás jutott. „Hasznunkra jó szőllő hegyünk vagyon... Kárunkra határunkban marha járásbeli földünknek ötöd része sovány, homokos ... Határunkbéli szántóföldek jók és termékenyek, némelly kevés részikben székessek."

20 Pánd: Dombos, cserjés, emelkedettebb hely. Talaja repedezett, mégis homokos és nehéz megművelni.

21 Ezzel némi ellentmondásban van saját vallomásuk: „Kárunkra határunkban mi volna, Isten kegyelmébül nem nevezhetjük. Egyedül száraz esztőkben ürgéknek sokasága vetéseinkben nagy károkat tesznek. Határunkbéli földek jók, termékenyek és minden homokosság nélkül valók."

22 Szentmártonkáta: Ez a sík föld, búzát és bort is megtermi. Szőlők dél felé terülnek el.

23 „Kárunkra marha járásunk harmad része sovány homokos. Némelly esztendőkben föld árja szántó földeinken levő vetéseinket elrontya és haszontalanná teszi. Határunkbéli szántóföldek jók és termékenyek."

24 Tápióbicske: „Helységünkbéli földek jók és termékenyek."

25 Tápiógyörgye : „Kárunkra határunkban vizes, haszontalan székek vannak (szikesek). Ügy marha járó földeink és némelly részire sovány homokossak úgy annyira, hogy határunknak 80-dik részit ezen székes és homokosság miát haszontalannak ismerjük. Helségünkbeli földek jók és bőven termékenyek."

26 Itt, az elmondottakból világosan kitűnik, hogy csak a határ legtermékenyebb részét használták a nyomásrendszeren belül vetésre, amelyet — minden faluban — jónak mondanak. A többi terület időszakos, vagy másodlagos használatú (rét, legelő, nádas, erdő stb.). Tápióság: „Marha járó földünk némely része sovány, homokos. Határunkban lévő földek jók és termékenyek."

27 Bél szerint Ság határa repedezett, bozótos talajú.

28 Tápiósáp: „Fogyatkozási határunknak az, hogy rész szerint sovány, homokos, és a midőnn nagy szelek járnak, szölleink fölött edgy darabban (— a szőlő feletti dűlőben —) a magot ell hordgya. .. Vannak irttvány földecskéinkben kukoricza alá való különös földgyeink .. ."

29 Tápiósüly: „Fogyatkozása határunknak: hellyel sovány s homokos földje vagyon."

30 Bozótos helyek : Hosszúhegy, Czirok, Középhegy.

31 Tápiószecső : „Kárunkra helségünknek földei homokossak és némely részei az marha legelőnek soványak és haszontalanok. Rekettyésink bőven van175