Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

nyilvánvalóvá vált, hogy csupán adminisztratív eszközökkel nem tudja felszámolni az állandó üldözések ellenére is egyre erősödő munkásmozgalmat. A nyílt erőszak mellett a kormány leszerelő politikájában fontos helyet kapott a demagógia is. Nacionalista alapon szervezték a „haza és nemzet érdekeit védő helyesirnáyú ipari és munkásegyleteket", terjesztették ingyenlapjaikat és röpirataikat. A földművelésügyi miniszter 1904-ben segtíséget kért a „helyesirányú" munkáslapok és röpiratok terjesztéséhez. Kérte a polgármestereket, főszolgabírókat, hogy városonként, falvanként 5—20 kisgazda címét küldjék meg, akiknek a „helyes-irányú" lapot díjtalanul megküldhetik. 1904-ben felsőbb utasításra a munkásmozgalom ellensúlyozására hozták létre az Országos Magyar Szövetség váci fiókját. 1906-ban újabb „helyes-irányú" munkásegylet keletkezett, megalakult az Országos Munkásvédő Szövetség váci fiókja. A szövetség programjában olvasható célkitűzés szerint, „a magyar haza és a fennálló rend keretében akarja és fogja szolgálni a munkásság százezreinek létérdekeit".

48 Ezek a mesterségesen létrehozott szervezetek nem váltották be a kormány reményeit. Nehezen tudtak tagokat szerezni, s hatásuk erősen alatta maradt a tényleges munkásszervezetekének. Az 1905-ös oroszországi polgári demokratikus forradalom Magyarországon is éreztette hatását. Az 1905-ös év Vácott is a munkásmozgalom fellendülésének éve volt. Ebben az évben sorra alakultak ki a munkások szakmai szervezetei, s minden jelentősebb gyár munkásai sztrájkba léptek. A váci munkásság egyre szorosabb kapcsolatba került a fővárosival. Gyűléseiken gyakran szocialista előadók szónokoltak: p. Rády Sándor, Braun Amáha, Gárdos Mariska stb. 1905 januárjában mintegy 50 munkás részvételével gyűlést tartottak a szocialista vasmunkások. A gyűlés programján a szakmai szervezet megalakítása szerepelt. Megtárgyalták a magyarországi vas- és fémmunkások központi szövetségének programját. A gyűlés szónoka Rády Sándor budapesti előadó volt. A résztvevők 'megalapították a Vas- és Fémmunkások Egyesületének váci fiókját. A fiók elnöke Szemerád Károly lett. Ugyanebben az időben megindult a mezőgazdasági munkások szervezkedése is. Magasabb béreket — férfinapszámért 2 koronát, női napszámért 1 korona 60 fillért — követeltek a korábbi 1,50, illetve 1 korona helyett. 1905. április 2-án tartott gyűlésükön a gazdasági követelések mellett 'már politikai követelés, az általános és titkos választójog is szerepelt. A Váczi Hírlap is beszámolt az agrárszocialista mozgalom megindulásáról „ ... az agrárszocialista mozgalom nálunk is gyökeret vert... A földmunkások gyűlésén közel 200-an jelenték meg a Mező utcai kocsma udvarán. A gyűlésen a Szociáldemokrata Párt budapesti küldöttei Magyar Gyula és Beller Antal szónokoltak. A szónokok az általános és titkos választójog jelentőségéről, valamint a földmunkások szervezettségének szükségszerűségéről beszéltek. A gyűlés résztvevői megalakították a földmunkások szakmai szervezetét. Elnökül Kozma Lajost választották." A földmunkások országos szervezkedésének és sztrájkjainak eredményeként 1905 nyarán széles körű aratósztrájk bontakozott ki Vácott is. Sztrájkoltak az aratók Luzenbacher Jenő, özv. Meiszner Nándorné, s Braun bérlő birtokán.

100 1905 márciusában sztrájkoltak az ácsok és a kőművesek is. Magasabb bért és rövidebb munkaidőt követeltek. A munkások jó szervezettségének köszönhető, hogy a mesterek a fővárostól sem kaptak utánpótlást, s így két hét múlva kénytelenek voltak engedményt tenni.

101