Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
telezhetők. Pest vármegye a császári és királyi oktatási minisztérium 1853. évi 2714/19. számú rendeletére hivatkozva elrendelte, hogy az iskoláról az elöljárók háromhavonként bevétel-kiadás számadást készítsenek és iazt a tanácsnak mutassák be. 155 A helybeli izraeliták 1883-ban a saját négyosztályos iskolájuk fenntartásához a fele költségek átvállalását kérték a tanácstól. A kérést elutasították. 156 Az iskola nem nyilvános, más vallási felekezetű tanuló nem látogatja. 157 1864. február 4-én újra kérték az iskola fenntartási költségeinek közpénztárból való fizetését. A város a kérést továbbra sem méltányolta, s egyben kimutatta, hogy a tanács éves költségvetési kiadása 41 985 forint, ebből a keresztény iskolák fenntartási költsége 4549 forint. Az izraeliták évi 4.20 forint adót fizettek, a városi iskolák kiadásaihoz 45 forinttal járultak hozzá. 158 Az ortodox zsidó hitközség iskola és imaterem céljára 1864-től bérelte az Ambró-házat, melynek tulajdonosa Plessel Lipót volt. 159 Az iskola 30 tanulóval, egy osztályú, német tanítási nyelvű volt. 160 A pozsonyi kerületi iskolák főfelügyelője az Oktatási Minisztérium utasítására 1851-ben szabályozta az al- és főelemi iskolákban a tanítók választásának és alkalmazásának rendjét. Elrendelte, hogy a tanítóválasztásra területileg — a városokban és más településeken — bizottságokat hozzanak létre. Az iskolák közvetlen felügyeletét a főesperességekre ruházta, 161 1852-ben a káptalan az iskolák főfelügyelőjétől jött rendeletre hivatkozva kiadta az egyházmegye területére érvényes, a tanítóválasztáskor követendő szabályokat. 162 A szabályok értelmében a tanítói állásokra a kinevezéseket a helyi iskolaigazgatók végzik a főesperes hozzájárulásával. A tanítót csak a két fél megállapodása esetén szabad alkalmazni. 163 1856-tól az iskolaügy közvetlenül a helytartótanács jogkörébe került, ezzel együtt megnőtt a város jogköre is. A város sérelmezte a szolgabírói hivatal gyakorlatát, mely szerint Filimek András, Bognár György, Krenedits Ferenc és Medgyessy Antónia tanítói kinevező okiratát 1856-ban kiállította, és a polgármesteri hivatalt csak az okmányok postázásával bízta meg. 164 1857-ben Vendl Antal alelemi iskolai tanító nyugdíjba vonult. 165 A megüresedett tanítói állást meghirdették. Az állást Rákóczi János, Horhy István, Gebier József és Hannig Imre pályázta meg. A polgármester elnökletével, Ellenbacher István felsővárosi plébános és iskolaigazgató, Réty Károly püspökuradalmi főszámvevő jelenlétében 1857. július 28-án választmányi ülésen határoztak a megüresedett tanítói állás betöltéséről, elbírálták a beérkezett pályázatokat. A pályázók közül a felsővárosi iskolában működő Rákóczi János segédtanító pályázatát támogatták. 166 Rákóczi János tanítói kinevezését a főszolgabírói hivatal útján a tanügyi hatóság engedélyezte, jóváhagyta a részére megállapított évi 400 forint bért és 5 öl tűzifa biztosítását. Engedélyezte a felsővárosi iskolában egy segédtanító alkalmazását is 100 forint bérrel. 167 1860-ban újra megüresedett egy tanítói állás, ezt is pályázattal és jelöléssel töltötték be. A tanító Simoncsics Lászlóval szemben Imrei Ignác lett. 168 A városi képviselő-testület a helytartótanács 1856. évi 24 742. sz. alatt kiadott utasítása szerint még abban az évben 11. sz. alatt határozatot hozott, és megbízta Meizner Ferenc és Pénz Ferenc képviselőket a városi iskolák felügyelői feladatainak ellátásával. A felügyelők feladatává* tette a számadások ellenőrzését, az iskolák látogatását, az iskolaügyek gondozását. 169 A megyei tanügyi hatóság a két tanfelügyelő kinevezését 1858. december 29-én adta ki. Müller Mihály a kinevező okiratokat a polgármesteri hivatal többszöri sürgető kérése ellenére csak 1859 decemberében küldte meg a városnak. 170 A Magyar Királyi Helytartótanács 1861. november 30-án levélben kérte 313
