Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

ben Magyarországon a textiliparban dolgozók száma csak 23 657, az alkalmazott gőzgépek teljesítménye pedig 1756 lóerő volt.

37 Éppen ezért úttörő jelentőségűnek számított a Budapesten 1885-ben megalakult „Első Magyar Kötő és Szövőgyár Rt.". A részvénytársaság számítva a jóval fejlettebb cseh és osztrák ipar korkurrenciájára, alapos körültekintéssel olyan helyet kívánt választani a gyáralapításra, ahol az átlagnál alacsonyabb önköltséggel termelhet, hogy ezáltal termékei árban is felvehessék a versenyt a külföldi termékekkel. Hoszszas keresgélés után Vác mutatkozott a legalkalmasabbnak. Itt a nagy munkaerő-felesleg olcsó munkaerőt, a dunai vízi út és a vasút olcsó szállítási lehetőséget kínált. A részvénytársaság 34 000 forint alaptőkével indult Leichtner Benő vezetésével. ; Az építkezés idejére 250 000 forintra emelték fel a tőkét. A váci képviselőtestület ingyentelket adományozott az építtetőknek.

38 A városi képviselők szűk látókörű rétege a város vagyonának elherdálásával vádolta a testületet, nem mérve fel, hogy a nagyipar letelepítése még komoly anyagi áldozatok árán is égető szükségszerűség. A gyár ünnepélyes megnyitását 1889. november 1-én tartották. Megnyitáskor az üzem. gépi felszerelésének nagy része a kor színvonalán állt.

39 A vállalkozás kezdettől nyereséges volt. A nagyipar és a nagytőke számos kiemelkedő képviselője érdekeltséget vállalt az üzletben. Az érdekelték sorában találjuk Weiss Berthold budapesti vállalkozót, Holitscher B. Lipót gyárost és nagykereskedőt, hosszú ideig az igazgatóság tagja volt Weiss Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke, Felmer Pál, a GYOSZ elnöke, Madarossy Beck Marcell, a Leszámítoló Bank elnökhelyettese.

40 A gyár jó minőségű termékeit rövid idő alatt megkedvelte a fogyasztóközönség. Az alacsony önköltséggel előállított termékek árban is fel tudták venni a versenyt a külföldi termékekkel. Gyártottak harisnyát, kesztyűt, berliner kendőt, turista- és kerékpározóinget, trikóárukat, bolyhos kelméből készített alsóneműket. A termékek iránti kereslet szükségessé tette a gyár többszöri bővítését, az alaptőke felemelését.

41 1889-ben 250 000 Ft 1899-ben 400 00 Ft 1905-ben 1 millió 200 000 К 1912-ben 1 millió 500 000 K. Az alaptőke emelkedésével együtt nőtt a tiszta nyereség összege is. A beindulást követő évben a gyár tiszta nyeresége 1303 forint, 10 év alatt ez az összeg hozzávetőlegesen 25-^гогозеге nőtt.

42 Lendítőleg hatott a gyár fejlődésére az is, hogy 1896-tól a hadseregtől is kapott előnyös megrendeléseket trikó alsónemű és kesztyű szállítására. 1896ban a váci gyár már nem tudta kielégíteni a megnövekedett keresletet, s így került sor a vidéki fiókvállalatok létesítésére. 1896-ban Selmecbányán, 1899ben Kőszegen és Iglón létesítettek fióktelepet. A gyár elsősorban belföldre dolgozott, de kapott külföldről, Ausztriából, Angliából Bosznia-Hercegovinából, sőt Kisázsiából is megrendeléseket.

43 Kezdetben 250—300 munkással dolgoztak, az 1910-es évekre azonban a munkások létszáma már a 400 főt is meghaladta.

44 A munka jellegéből következően a munkások 90%-a nő volt. 346