Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

A dolgozók élet- és munkakörülményeiről, mozgalmi életéről a következő fejezetben szólunk. Az Első Magyar Kötőszövőgyár Rt.-vel egy évben alakult a második váci részvénytársaság, a „Váci Hengermalom Rt." is. A Váci Takarékpénztár és a bécsi Wrana-cég megvásárolta a régi Udvardy—Hoffmannn-féle gőzmalmot, s ez képezte a részvénytársaság alapját. A részvénytársaság 50 000 korona alaptőkével indult. Kezdetben 60—70 embert foglalkoztatott. Jó minőségű lisztje rövid idő alatt keresetté vált. 1893-ban a Pesti Hengermalom, majd a Magyar Gőz, később pedig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekkörébe került.

45 A századforduló után a malmot átalakították, s a legmodernebb gépekkel szerelték fel. Az addig üzemelő két kazántelep mellé 1912-ben egy harmadikat is felszereltek.

46 Az átalakítás után a malom termelése megnövekedett, míg 1911ben 776 vagon őrleményt állítottak elő, 1912-ben a termelés 909 vagonra emelkedett. A részvénytársaság ekkor már 12 ügynökséggel rendelkezett, ezek egy része Cseh- és Németországban működött. (Pl.: Brünnben, M. Badban, Planban, Podertanban stb.)

47 A rohamos fejlődésnek indult malom, a világháború kitörése után csak csökkent kapicitással dolgozhatott. 1914—1915-ben a kedvezőtlen időjárás és a férfiak hadba vonulása miatt rosszul művelt földön a terméshozamok jóval az átlagos alatt maradtak. A búza ára felszökött, s a termelők, a bizonytalan jövőtől való félelmükben igyekeztek elrejteni a terményt. 1915-ben a termelés a háború előtti évek termelésének felére csökkent.

48 1913-ban 129 700 q, 1915ben 66 881 q volt. A háború vége felé a katasztrofális búzahiány miatt havonta már csak pár napot dolgoztak.

49 A XIX. század végén a fémipar Magyarországon is fejlődésnek indult. A fejlődő fémipar egyre többféle és nagyobb mennyiségű horganylemezt igényelt. A fémipar fejlődését gátolta a külföldről behozott és a szállítási költségekkel megterhelt drága horganylemez. A Tloch és Keil trappaui hengermű képviseletében 1893-ban Hitzigrath Károly tárgyalásokat kezdett a magyar hatóságokkal egy hengermű alapításáról. Hosszan tárgyalások után a horganyhengerművet Vácott építették fel, mint azt már az Első Magyar Kötőszövőgyár Rt. alapításánál is említettük a horganyhengermű vezetőit is a város jó közlekedési adottságai, olcsó munkaerő-kínálata, s Budapesthez való közelsége ösztönözte arra, hogy Vác mellett döntsenek. A város vezetősége az építkezéshez ingyentéglát és 10 évre szóló pótadómentességet ajánlott fel. Tekintve a majdnem minden évben 50%-os pótadót, ez az ajánlat igen nagy kedvezménynek számított, a város ilyen mértékű nagylelkűségét az igen nagymérvű munkaerő-felesleg indokolta. Az építkezést 1894 májusában kezdték, s 10 hónap alatt felépült a gyár, a kazánház, a saját áramszolgáltató és a vasútállomásig nyúló 500 méter hosszú iparvágány.

50 A gyár gépi berendezése a kor színvonalának megfelelő volt. A termelés 1895 márciusában indult meg 28 munkással. Az első mesterek Sziléziából érkeztek, ők tanították be a szakmában járatlan magyar munkásokat. A termelés két műszakban folyt, a korban szokásos 12 órás munkaidővel. A gyár fő termékét a horganylemezek és a horganylapok alkották, kisebb tételben fürdőkád- és koporsólemezeket is gyártottak. A nyersanyagot és a nyershorganyt Németországból szerezték be. A nyersanyagellátás azonban az első években nem. volt zökkenőmentes, emiatt a folyamatos termelést nem tudták biztosítani. 1899-ben Oderfurtban megalakult az Osztrák—Magyar Hengerművek Rt.