Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

A világháború kínnal teli évei Vác lakói számára is végtelen nyomort, elkeseredést hoztak. Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság eszméi itt is termékeny talajra hulltak. A Tanácsköztársaság napjaiban Vác vezetői és lakossága példamutatóan hajtotta végre az országos intézkedéseket, rendelkezéseket, figyelembe véve a helyi sajátosságokat is. 2. MEZŐGAZDASÁG Vác gazdasági életében a XIX. század második feléig a döntő szerepet a mezőgazdaság — s ezen belül is a szőlőtermesztés játszotta. A város lakosságának több mint kétharmada a mezőgazdaságból élt. A városhoz az 1863-as összeírás szerint 11 021 kh földterület tartozott, s ez a következőképpen oszlott meg.

1 szántó 3 252 kh rét 840 kh szőlő 1 647 kh legelő 1 217 kh erdő 1781 kh hasznavehetetlen 2 084 kh ÖSSZESEN 11021 kh A földterület jelentős részét a püspökség (2205 kh) és a káptalan (740 kh) birtokolta. A fenti táblázat szerint a város földterületének közel egyötöde hasznavehetetlennek számított. Ezt a területet a fásításra alkalmatlan hegyoldalak és a város alatti árterület adta. A művelés alatt álló megközelítően 9000 kh-nyi területnek egyötödét, 1647 kh-t szőlő borította. A nagy múltra visszatekintő váci szőlőkben nemes, igényes bor- és csemegeszőlőt termesztettek. Közepes termésű években 200 000 akónál is több vörös és fehér bort szűrtek.

2 A jó minőségű borok híre túljutott a város határain. Rendszeresen vásárolták a bort a bécsi és a lengyel kereskedők is. A csemegeszőlőt a váci és a pesti piacokon értékesítették. A szőlőtermesztés és a borkezelés tudománya apáról fiúra öröklődött. A szőlőtermesztés mellett jelentős volt a ház körüli gyümölcstermesztés is. Ebben az időben a szó mai értelmében vett gyümölcsöskerttel ritkán találkozunk, inkább csak a házikertek betelepítésére kell gondolnunk. Az 1895-ös összeírás 44 513 gyümölcsfát talált Vácon. Legnagyobb mennyiségben a talajés az éghajlati viszonyokhoz leginkább alkalmazkodó cseresznyét (13 534 fa) és szilvát (9788 fa) termesztettek.

3 Közepesen jó termést hozott az alma, a körte és a meggy is. A gyümölcsöt a szőlőhöz hasonlóan a váci és a pesti piacokon értékesítették. Lovas kocsikra pakolva hajnalban indultak a gyümölcsrakománnyal a pesti piacokra. Jó hírnévnek örvendett a város közel 700 négyszögöles faiskolája is. A faiskolát képzett kertész irányította, csemetéi az egész környéken közkedveltek és keresettek voltak. A város 3252 kh-nyi szántója a 13 000 főnyi lakossághoz képest kevés. A gyenge minőségű szántóföldön főként búzát, árpát és kukoricát termeltek.