Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
Az 1870-es kimutatás szerint a szántóföldi vetésterület a következőképpen oszlott meg. 4 Vetésterület Termésátlag összesen kh q q őszi búza 577 5,57 3 212 tavaszi búza 46 3,39 179 árpa 352 5,1 1749 őszi rozs 896 4,45 3 991 tavaszi rozs 72 3,85 277 kukorica 1481 7,5 11 218 burgonya 221 25,73 5 686 Vác lakossága ekkor megközelítőleg 13 000 fő volt. Tehát búzából 0,24 q, árpából 0,13 q, rozsból 0,3 q, burgonyából 0,41 q, kukoricából 0,8 q jutott egy személyre. A szántóföldi termésmennyiségek, s az egy főre eső alacsony termésátlagok igazolják, hogy a szántóföldi termelés csak a város jelentéktelen részének biztosított megélhetést. A növénytermesztés méreteihez hasonló volt az állattenyésztés is. Az 1885-ös összeírás: 624 db szarvasmarhát (főként magyar fajta) 625 db lovat, 495 db juhot, 758 db sertést, 45 db szamarat, és 28 db kecskét talált a városban. Az alacsony szavarsmarha, illetve sertésállomány a helyi szükségleteket sem tudta fedezni. A váci piacra a tejet, a vajat, tejfölt tetemes mennyiségben szállították a környező falvakból. Annál is inkább, mivel a tehénállomány egy részét igavonásra is használták, ami a tej hozamot jelentősen csökkentette. Az 1880-as évek második felében megpróbálkoztak üzemszerű sertéstenyésztéssel is. A csörögi törvényhatósági út mentén épült fel a korában korszerűnek mondható ún. sertés „szállástelep". Itt több száz sertést hizlaltak. A hízott disznókat nagy tételben, főként a budapesti vágóhidakon értékesítették. Az üzlet pár évig jól jövedelmezett. A fejlesztési tervek finanszírozására a váci takarékpénztár jelentős kölcsönt nyújtott. A telepet szakemberek irányították, s az állomány rendszeres állatorvosi felügyelet alatt állt. Ennek ellenére 1887-ben szinte az egész állomány a sertésvész áldozata lett. A vállalat csődbe jutott, s kis híján magával rántotta a váci takarékpénztárt is. 5 Az állattenyésztés a város nag3 r ságához viszonyítva még az 1890-es években is jelentéktelen. 1895-ben 1 039 szarvasmarhat. 724 lovat, 2 029 sertést, 722 juhot, 16 837 baromfit írtak össze a városban. 6 Mint az eddigiekből is kitűnt, a mezőgazdasági termelés egyéb ágai a szőlőtermelés mellett kiegészítő tevékenységnek tekinthetők. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a váciaknak a környező falvak határában is volt szőlőjük. 339
