Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

rában találjuk 1856-ban a kisváci tehenészt, harangozót és a csörögi rétcsőszt. A legmagasabb fizetésük a hajdúknak volt, 144 Ft, a negyedmesterek is egyformán 120—120 Ft-ot kaptak évente. (PmL Pvác Főpénztári Hivatalának iratai. Városi alkalmazottak pénzbeli járandósága 1856/57) 207 Érdekes hasonlóságot mutat a vám- és piaci, valamint a szállásbiztos feladatköre Kaposváron a polgármesteri hivatalhoz tartozó titkárral, akinek ott külön pecséthasználata volt. (Simonffy, 1975. 273) Fizetése és rangja is — Kaposvárhoz hasonlóan — egyenlő volt a pénztárnokkal. PmL Püspökvác tan. ir. 1851. 515 és 1853. 1296. sz. 208 Káptalanvácon, ahol adókezelés nem volt, Molnár József pénztárnok-tanácsos arról panaszkodik, hogy felsőbb rendeletre 1 helyett 5 naplót kell vezetnie. (PmL Kvác tjkv. 1851. 270. sz.) 209 PmL Kvác tanul. jkv. 1850 180. A volt adómenteseknek 1850. november l-ig közmunkamegváltásukat is le kellett rónia a közteherviselés jegyében. Minden igavonó jószág után */| nap, házas lakosoktól 2, hazátlanoktól 1 gyalognap pénzbeli megváltását szedték be. 210 A felvett kölcsönöket azonban hamar felélték s a főpénztárnok egy sor engedélyezetten kifizetésének fedezetére kellett fordítaniuk. 211 A közös költségvetésben a következő tételek szerepeltek: a váci állomáson levő csendőrség és a katonai elszállásolás költségei; a plébánosok, a 2 káplán, a tanítók, a főorvos és a bábák fizetése; a Vásártér felerészbeni kikövezése és a szentmisék tartása, valamint a közös kántorlak és közvárosi iskola adója s a közös birkanyáj takarmányozása. (PmL Pvác Főpénztári Hivatal ir. Városi alkalmazottak pénzbeli járandósága 1856/57.) 212 PmL Pvác gazd. tjkv. 1853. 222 és 235. sz. Az ügyben 3 év múlva az egyik volt vádlott Drágfy Sándor már mint városi ügyész jár el. Érdekes adat, hogy Guothnál levő 7 adóslevél között volt a polgármester 100 forintról szóló váltója is. 213 PmL Pvác gazd. t. 1856. 25. sz. 1856-ban már a káptalanváci adóhátralékosokkal szembeni eljárást is a szomszéd város végzi. Az adókezelési többletmunkák miatt panaszkodó püspökváci tanács 2 adóvégrehajtói állást engedélyez a városnak, de a megszavazott 200—200 forintot nagy megterhelésnek tartó tanács a már egyéb feladatokkal túlterhelt tanácsosokra bízza. (PmL Pvác kg-i vál. jkv. 1856. 82. sz.) 214 Rákospalota lakossága például csak 1888-ban kap községi orvost, az első gyógyszertár is csak 1891-ben nyílik meg. (Kárpáti, 1974. 374) 215 PmL Vác tjkv. 1863. 137. sz. — A megyefőnök a járási főszolgabíró útján ugyan jóváhagyja a Serédy János helyett főorvosnak alkalmazott Erdey Pál kinevezését, de azzal a megjegyzéssel: „a jövőben megürülendő állomások betöltésétől a képviselet tartózkodjék". 216 Kötelességei közé tartozott a városi „cégéres ringyók" heti kétszeri orvosi vizsgálata. E kötelezettségét feltehetőleg nem kielégítően gyakorolta, mert a hivatalvizsgálat során megállapítást nyert. „Felsőbb helyre ment jelentés, arról is, hogy helyben a bujaszenv felette elharapódzott", emiatt kötelezik a főorvost a tanácscsal együtt intézkedjék. (PmL Pvác tan. ir. 1851/515. sz.) 217 PmL Pvác törvénykezési jkv. 1849. 331. sz. A híres váci orvos 3 testvérét is a tüdőbaj vitte el. 218 1850-ben Káptalanvácon a földadó- és a telekadó-kivetés céljára alakultak bizottságok, Püspökvácon a haszonbérletek árverezése alkalmából alakult az adószedő, jegyző és egy szakembernek tekinthető választópolgár részvételével. (PmL Kvác tjkv. 180—181. sz.) 219 PmL Pvác tanul. jkv. 1853. dec. 3. és PmL U 324/1. Vác mezőváros határának térképe. Név. n. é. n. Vác város úrbéri és tagosítási munkálatainak bírói hitelesítésére 1873. nov. 2-án került sor. 220 Bár a megyei törvényszék 1851-ben elrendelte a régi, befejezetlen perek hat héten belüli megújítását, a püspökség — a törvényes előírásoknak eleget nem téve — nem újította meg a pert. Folytatását akkor követelte, amikor a szóban forgó ingatlanok a város nevére már telekkönyvezve voltak. (PmL Pvác gazd. tjkv. 1853. 180. sz.) — A perek előzményeiről 1. az előző korszak VII. fej. 1. és 3. pontjait. 221 A káptalaniak védekezésül azt állították, hogy nekik saját külön líneát jelölt ki 1851. november 4-én a püspökség Szórban. Ennek megcáfolására a jószágigazgató a következőképpen írja le a faizás gyakorlatát, melynek valódiságát egyéb, adatok is igazolják: — a 80 sectióra osztott püspöki erdőkből évente 1—1 részt jelölnek ki mindkét városnak közösen, erről a két város együtt, egy napon vágja ki