Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
183 PL. P.Vác jkv. 1866—67 184 Vö.: Simonffy, 1971. 236. — Simonffy, 1975, 256 és Vissi, 1975. 743 185 Az 1859. évi községi törvényben szereplő „helyközség" (Ortsgemeinde), a „községlakók" és a „községsorsosok" fogalmait agyafúrt kategorizálásoknak minősíti: Berzeviczy, 1922. II. 234. — A felsorolt rendeleteket (pátenseket) részletesebben értékeli : dr. Kérészy, 1942. 264—288. — Vö. : Csizmadia, 1976. 88—96 186 Drágfy volt tanácsos ellen az volt az egyik vád, hogy 1849. június 17-én bizonyítványt kért, miszerint „az ellenséges osztrák hatalomnak nem hódolt". (PmL Pvác törvénykezési jkv. 1849. 322. és 421. sz.) 187 Serédy Károly még 1849. december 22-én is eredeti nevén tűnik fel a jegyzőkönyvben, névmagyarosítása tehát meglehetősen új keletű volt. 1850. június 13-án a püspökváci ideiglenes tisztikar kinevezésekor (a hét hónappal korábban lojalitásáért felmagasztalt és főbíróvá kinevezett) Serédy Károly helyére új ember, Medrey (Póder) István volt főjegyző került. Feltehetően az is közrejátszott Serédy főpénztárnokká történt „lefokozásához", hogy ellene politikai vádak miatt 1850. április 23-án vizsgálat indult. 188 A bíróságok ideiglenes megszervezését már 1849 októberében elrendelték, eszerint az első fokú bíróságot a felállítandó járásbíróságok gyakorolták. Mivel az igazságszolgáltatás átszervezése csak igen vontatottan haladt az 1850. évi birodalmi alkotmány rendelkezése szerint a fennálló városi törvényszékek a régi hatáskörrel a járási törvényszékek 1850. március l-ig tervezett felállításáig voltak működtethetők. Pest megyében a szervezés az átlagosnál is nehezebben ment, a váci járásbíróság végül is csak 1851. április 20-án kezdte meg működését. Berzeviczy, I. 139 és 336 189 Ballá Pál 1855. május 23-i halála után Molnár József tanácsost jelölik, majd a külső tanács közös megegyezéssel beterjeszti a törvény előírta három nevet: 1. Molnár József, 2. Vereszky Antal nyugalmazott tanácsos, volt városi kapitány, 3. Vohl Jakab molnármester és szószóló. A megyefőnök a káptalaniak első számú jelöltjét a pénztárosi teendőkkel túlterheltnek nyilvánítja s előbb Vereszkyt, majd Vohl Jakabot teszi meg Káptalanvác bírójává. (PmL Kvác tjkv. 1855. 219. sz.) 190 Ez Káptalanvácon is így volt — polgármester nem lévén — a politikai, gazdasági és közigazgatási irányítást (az utóbbi kettő esetében a külső tanács közreműködésével) egyaránt a bíró tartotta kezében. (PmL Kvác tjkv. 1852. 15. sz.) 191 A polgármester védekezéséből kitűnik, hogy jól látja tarthatatlan helyzetét. Védekezése szerint a feljelentés alapjában véve nem az általa elkövetett hibákra irányul, hiszen „ ... a folyamodványt olyan képviselő tagok írták alá, akik üléseken részt soha nem vesznek. Céljuk: a polgármesteri állást lehetetlenné tenni, minthogy elvök ellen lévén a polgármesternek felsőbb helyen, befolyások nélkül történendő kinevezése ... meggyőződésük a kormány által kinevezett községi elnök és polgármester a községi érdekeket nem viselheti szívén, hiszen esküjét is csak a kormánynak teszi, hogy annak érdekeit tartja szem előtt." (PmL Pvác tan. ir. 1853. 1296. sz.) 192 A pénztárból történő nagyobb összegű utalványozás a gazdasági ügyekben döntési joggal felruházott községi választmány és a tanács közös gazdasági ülésének 2 /3-os szavazattöbbségű határozatához volt kötve. PmL Pvác kg. választmányi jkv. 1854. 96. sz. 193 A választott polgárság fogalma Káptalanvác tanácsa szerint: „kik a városi gazdasági ügyek elintézésében mint választott polgárok befolyássol bírnak". (PmL Kvác tanul. jkv. 1849. 128. és 1852. 40. sz.) Káptalanvácon 1849 novemberében a választott polgárság névsorának felterjesztésekor csak 8 személyt kérnek kinevezni, Püspökvácon 1851 nyarán 24 polgárt terjesztenek fel a választott polgárság kinevezéséhez, közülük 9 már korábban is ellátta e funkciót, a korábban e tisztségre alkalmatlannak bizonyultak helyébe 15 új személyt jelölnek. A megyefőnök 9 személyt nevez ki végül, ezeket egy ideig „kebelbéli polgár" elnevezéssel illetik. Köztük van Neumann Izsák és Bodendorfer Gyula neve is. (PmL Pvác kg. vál. jkv. 1853. 190—191. sz.) 194 A szószóló (vagy fürmender) célja a tanácsba való bejutás. Az egyes állások megüresedésekor a soros előlépések következtében ez a karrier általában elérhető, így lesz pl. Vohl Jakab molnármester Káptalanvác bírája. A szószólói állás megszüntetése után — amennyiben nem emelkedtek a ranglétrán — egyszerű választott polgárok, majd képviselők lettek. 195 PmL Kvác tjkv. 1855. 219. és 1856. 139. sz. 333
