Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

196 PmL Pvác gazd. tjkv. 1850. 338 és 448. sz. Hasonló oka lehetett az üléseket időben meghirdető Kaposvár és Zalaegerszeg esetében is a gyér megjelenésnek. Vö. Simonffy 1975. 274. Az üléseken még nem jelenők megrendszabályozása miatt rendeli el a főszolgabíró, hogy mindkét város bírája havonta jelentést köteles tenni a tisztségviselők magaviseletéről. (PmL Pvác tan. ir. 1851. 515. sz.) 197 így történt, hogy a negyedévi pénzügyi zárások idején 1853 januárjában 23, áprilisban 23, júliusban 28, októberben 13 napirend szerepelt az üléseken. 198 A tanács választások általában formálisak voltak, a gyakorlatban a tisztséget a tanácsosok nyugalomba vonulásáig vagy esetleg leköszönésükig viselték. A tanácsosok csak fizetésük alapján voltak egyenrangúak, a jegyzőkönyvekben a részt vevő tanácsosok felsorolása mindig rangsorban történt, esetenként ezt a sorszámozással is kiemelik. A tanácsosok Püspökvacon kizárólag római katolikus vallásúak lehettek, az első református tanácsost 1863-ban nevezik ki. 199 A káptalani város tanácsa 6 főből állt: a bíró, a jegyző, valamint 4 tanácsos. — 1854-ben a városi hatóságot 4 tagúnak jelentik: a bíró Ballá Pál beteges és gyenge (1855. május 23-án meg is halt), Molnár József pénztárnok és adóügyekkel is foglalkozván túlterhelt, hasonlóan Vereszky Antal jegyző, aki emellett a hadnagyi hivatalt is viselte. A túlterheltsége miatt lemondott Vereszky Antal helyére később Sinich Istvánt nevezi ki a megyefőnök. A harmadik tanácsos Dacovill József volt. PmL Kvác tanul. jkv. 1854. 65. sz. 200 A leváltások folytán megürülő egyik tanácsosi állást ismét a szomszéd város egyik volt tisztségviselőjével töltik be. Érdekes jelenség viszont, hogy az ez alkalommal Püspökvacon tanácsosi állást nyert volt káptalanváci jegyző, Karbácz Antal ügyvéd a Káptalanvác „Felső Városi Nemzeti Örsereg" alhadnagya volt a szabadságharc idején. A 6 kinevezett tanácsos közül 1853 tavaszán már csak három: Réty polgármester, Makay Imre és Pruner Antal működését jelentik, a másik három állás időközben megüresedett. Két év múlva az üres állásokát megszüntetik s a fennmaradt fizetéseket felosztják maguk között. (Karcsú, IV. 62. 1853. máj. 21. és PmL Pvác kg. vál. jkv. 1855. 80. sz.) 201 Mivel a választott polgárság hatáskörét lényegében ezután is a városi gazdasági ügyek alkották, a tanácsosok a rájuk bízott ügyek nagy részében csak a választott polgársággal egyetértésben intézkedhettek. (Vö. Simonffy, 1975. 273) 202 Az 1847-ben tanácsossá választott Drágfy Sándor ügyvéd esetében 2400 Ft jótállást tábláztak be anyja Nógrád megyei birtokára, elmozdítása után ezt töröltetni kéri. 203 Fényes, 1857. 250 és PmL Pvác kg. vál. jkv. 1856. 57. sz. Adómentességük megszüntetését (bár a megyefőnök csak 1858-ban rendelte ezt el a megyében) indokolta, hogy visszaélésekre adott alkalmat, hiszen az adómentességet (azaz az adójuk közpénzből történő kifizetését) kihasználva igen gyakran saját nevükre íratták a család más tagjainak birtokát is. 204 1852-ben pl. Püspökvacon nem hoztak határozatokat s a jegyzőkönyv hitelesítése is elmaradt a részvétlenség miatt. A polgármester végül a jegyzőkönyvet „a képviselők ellenkezése ellenére felolvastatta és aláírattatta". (PmL Pvác tan. ir. 1853. 1296. sz.) A jegyzőkönyvek szűkszavúak, csak az előterjesztést és a hozott határozatot vagy a többségi véleményt tartalmazzák, így csak elvétve szerepel vita, vagy különvélemény bejegyzése, így nem lehet rekonstruálni, hogy az egyes ügyek tárgyalásánál kinek a befolyása érvényesült. A községi választmányt felelősség terhelte a hozott határozatokért. Ezért 1860-ban külön kérniük kellett, hogy az általuk hozott határozatokat a felterjesztés előtt előttük olvassák fel. (PmL Vác képvtest. jkv. 1860. 81. sz.) 205 Feladatköre mezővárosonként változó volt Szombathelyen a hadnagy gondoskodott a városba érkező katonaság elhelyezéséről, a forspont kiállításáról erről Püspökvacon külön szállásbiztos gondoskodott. Kaposváron iktató-kiadóhivatali teendők mellett az előbb említett feladatokat a „titkár" látta el. Vácon az út karbantartásáért a városi kamarás (városgazda), Kaposváron a titkár, Szombathelyen a városi hadnagy felelt. (Vö. Kiss Mária, 1971. 121 és Simonffy, 1975. 273) Vácon a rendszer beépített embere, Sinich István jegyző feladata lett az útlevélkiadás. 206 A városi személyzet létszáma a költségvetési deficit arányában változott. 1856ban 1 kisbíró volt, a dobos a városháza kályháit is fűtötte, a gyepmesteri állást sem töltötték be. A majoros feladata volt a városi bikák, lovak takarmányozása, a katonaság számára tárolt takarmány őrzése. A város fizetett alkalmazottjai so334