Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

együtt több elöljáró is sürgette. A császári kormány 1851-ben a zsidóbíróságot rendeletileg feloszlottá, de Vácon az intézmény csak az 1860-as évek elején szűnt meg. A hitközség 185(Pben megvásárolta a Kratochwill-féle házat, amelyben imatermet, rabbi- és sakterlakást alakított ki. Bérelték évi 130 forintért a Mitterhoffer Ádám tanácsbeli házát is.

113 A közösség a tagok adományából és az évek során összegyűlt tőkéből — a mai helyén — 1864-ben zsinagógát épített. A hitközség (status quo) rabbija az alapítástól 1863-ig Neumann Adolf volt, őt követte Ullmann Frigyes.

114 6.2. AZ ISKOLÁK Az abszolutizmus éveiben a város iskolaügyében a XIX. század első feléhez képest a gimnáziumi oktatásban visszaesés, az elemi iskolai oktatásban kisebb jelentőségű előbbre lépés tapasztalható. A közoktatás helytartótanácsi irányítás alá került. Az állami és összbirodalmi érdek alapján előtérbe került az alsófokú oktatás teljessé tételére való törekvés, a főelemi iskolák hatékony fejlesztése, minden oktatási intézményben a német nyelv oktatása, nőtt az egyházi befolyás, általánossá vált a központi tananyagmeghatározás. Az iskolaredszer átalakítására vonatkozó Thun-féle Entwurf (teljes nevén: Organisations-Entwurf, magyarul: Szervezési tervezet) elsősorban a gimnáziumi oktatás korszerűsítését szolgálta. A rendelet alapvetően érintete a piarista gimnáziumot és visszavetette annak fejlődését. 1849 őszétől 1850 januárjáig a győztes császári csapatok a piarista rendházat és gimnáziumot kórháznak és katonai szálláshelynek használták.

115 Az 1848/49-es katonai események, az egymást váltó csapatok a piarista rendház és iskola épületében, felszerelési tárgyaiban súlyos veszteségeket okoztak. Az épület valamennyi tanterme megrongálódott. A tanítás megcsappant tanulólétszámmal, igen mostoha körülmények között indult meg. Az 1850-ben hatályba lépett Entwurf végrehajtásához a rendeletben előírt nyolc osztály kiépítéséhez, a teljes szakrendszerű oktatás megvalósításához a váci tanítórendnek anyagi lehetősége és személyi feltétele nem állt rendelkezésre.

116 Az egyházmegye papi utánpótlásában jelentős szereppel bíró váci püspöki líceum megszűnt, a hatosztályú gimnázium pedig az 1850/5l-es tanévtől kezdődően négyosztályú kisgimnáziummá zsugorodott össze.

117 A diákok száma közel egy évtizeden át 80—100 között változott, s csak a századfordulót megelőző években közelítette meg az 1848 előttit.

118 Az Entwurf következetesen németesítő szelleme mind a rebellisnek mondott tanítórendben, mind a diákok körében ellenállást váltott ki. Az ellenállás éveinek hazafias és németellenes magatartását fejezte ki 1861. július 15-én délután a Dunában fürdőző tanulóifjúság, amikor a Himnuszt és Szózatot énekelték, majd a Gotterhaltét dalolták felségsértő (alsó, felső, király, disznó — disznó, király, alsó, felső) szöveggel.

119 Az eseményben részt vett 10—15 diákot a csendőrök összeláncolva a laktanyába kísérték. Schirkhuber Móric igazgató és a városi hatóság közbenjárására még azon a napon a diákokat kiengedték, de megbüntetésüket az iskolára bízták.

120 A német nyelv oktatása és a tanítási nyelv kérdésében több miniszteri és helytartótanácsi utasítás jelent meg 1850—60 között. Ezzel együtt kötelezték a tanárokat is, hogy tantárgyaik egy részét német nyelven tanítsák. A német 309