Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
nyelv kérdésében némi változás csak az évtized közepén indult meg. 1855. december 3-án kelt budai kerületi főbiztosi leirat engedélyezte, hogy a vidéki négyosztályú gimnáziumokban — így a váciban is — „az előadások nyelve túlnyomóan magyar legyen" 121 , de a számtan, földrajz, történelem és természetrajz tantárgyakat továbbra is németül kell tanítani. Ezzel egyidőben felemelték a németórák számát is. További engedményt jelentett az 1859-ben kiadott királyi rendelet, amely az iskolafenntartók jogkörébe utalta az iskolák tanítási nyelvének megválasztását. A helytartótanács 1861. május 17-én felszólította a piarista rendfőnököt, dolgozzon ki javaslatot a gimnáziumi oktatás tartalmának és szervezeti rendjének átalakítására. A rendfőnök a tervezet kidolgozásába bevonta Schirkhuber Móric váci gimnáziumi igazgatót is. 122 Az elkészült tervezet alapján a helytartótanács 1861. október 21-én újra szabályozta a gimnáziumok tanítási rendjét. Visszaállították a I— IV. osztályú kisgimnáziumok első-második osztályában a régi osztálytanítást, ezzel a szakrendszerű oktatás csak a felső osztályokra korlátozódott. 123 Az új tanterv átmenetileg a német nyelv oktatását valamennyi évfolyamban a nem kötelező tantárgyak közé sorolta. 1862-ben a helytartótanács által kiadott két rendelet a nyelvoktatás kérdését újra szabályozta, és elrendelte a német nyelv kötelező oktatását a IV. osztálytól kezdődően. 124 Az így kialakult gimnáziumi tanterv és nyelvoktatás a kiegyezésig változatlan maradt. Erre az időszakra esik a váci gimnázium ifjúsági könyvtára, éremgyűjteménye és természettudományi szertára alapjainak megvetése. 125 Pest vármegye tanodái hatósága 1851. augusztus 31-én kelt, a váci püspöki hivatalhoz írt levelében intézkedett a népiskolákról, meghatározta a legfontosabb feladatokat. Tudatta, hogy új népiskolai szabályzat készül a főelemi iskolák részére. Annak megjelenéséig érvényben marad az 1845. évi tanodái szabályzat (systema scholar um elementarium). A népesebb városokban — így Vácon is — növelni kellett a felsőbb elemi iskolák osztályszámát, meg kellett teremteni a IV. osztály indításának feltételeit, ezzel együtt gondoskodni kellett rajztanítóról is. A leány osztály ok számát javasolta bővíteni. Az iskolaköteleseket rendszeres iskolába járásra kellett szorítani. Az elhanyagolt, illetve más célra használt iskolaépületeket sürgősen ki kellett javítani, illetve rendeltetésszerűen kellett használni. Elrendelte az iskolai alapítványok felülvizsgálatát, a jogszerű kezelés biztosítását. 126 A két város tanácsa 1851. március 16-án javaslatot terjesztett a káptalan elé, amelyben tudatta elképzelését a leánytanodai osztály megnyitásáról. Eszerint megszünteti a székesegyházi karnagy mellett működő segédtanítói állást, kérte a karnagy kiköltöztetését a tanítói lakásból. Felsőbb rendeletre hivatkozva szétválasztja a tanítói és a kántori teendőket. A lakást két tanító részére átalakítja, egyben megvonja Huff Mihály évi 150 forint szállásbérét és a karnagy 30 forintos tanítói fizetését. Az így nyert 180 forintot a város pénztárából 120 forinttal kiegészíti, ezzel biztosítja az önálló leánytanítói állás bérét és két tanító elhelyezését. 127 A káptalan az önálló leánytanítói állás szervezését támogatta, de a kántor részére a lakás biztosítását kérte. A város 1852 novemberében Roskoványi Ágoston püspökhöz fordult kérésével, hasztalanul. 128 A több éven át tartó vita eredményeként Ulrich Károly karnagy és kántor a nemzeti iskola épületéből az új kántori lakba költözött át. 129 Az önálló leányosztályt 1854-ben nyitották meg 115 tanulóval, elhelyezé310
