Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
folytatták. 94 18584эап — a rend utolsó Vácon tartott káptalanján — határozatot hoztak, hogy engedélyezik a gimnázium négy osztályát elvégzett „gyermek-növendékek beöltözését is. Az első gimnazista újoncokat 1859-ben vették fel az újoncnevelőbe. Vácról a próbaévet letöltő gimnazista növendékek a kecskeméti rendi stúdiumba mentek és ott fejezték be gimnáziumi tanulmányaikat. 95 A rendi tagok folyamatos utánpótlására 1861/62-es tanévben a pozsonyszentgyörgyi házban megnyitották az érettségizett és próbaévet letöltött növendékek részére a 3 éves teológiai tanfolyamot, ami 1871-ben Nyitrára települt át. 96 Ezzel befejeződött a piarista rendi nevelés szervezetének kiépítése, ami magába foglalta a kecskeméti stúdiumot, a váci újoncnevelőt és a nyitrai teológiai tanfolyamot. A váci rendház 1850 és 1868 között — de főként 1858 után — elveszítette a rendtagok nevelésében és a magyarországi piarista rendtartomány irányításában elfoglalt központi szerepét. A gimnáziumokban tanító rendi tanárok képzését 1848-ig a rend saját nevelési rendszerébe illesztve végezte. A bécsi kormány 1852-ben kötelezte a rendi tanárokat is az állami tanárvizsga letételére. A vizsga letétele alól mentességet csak azok a tanárok kaptak, akik már 1849 előtt is tanítottak. A rend a nagy tanárhiányra való tekintettel viszont azt a gyakolatot alkalmazta, hogy tagjait az érettségi vizsga letétele után azonnal munkába állította. 1854. március 13-án kiadott miniszteri rendelet az egyetemi tanulmányok folytatása helyett a rendi tanárokat nyári tanfolyam elvégzésére kötelezte. A váci házból Polák Ede 97 vett részt a tanfolyamon. A helytartótanács 1862-ben magyar „tanárvizsgáló bizottságot" állított fel, elnöknek Purgstaller piarista rendfőnököt bízta meg. A rendi tagok egyetemen szervezett tanárképzése az 1876. évi nagykáptalanon hozott határozattal indult meg. Ezt követő évtizedekben több rendi tanárképzést érintő miniszteri rendelet és vizsgaszabályzat-módosítás 98 látott napvilágot. A rend tanárképzésében a végleges megoldást a Piarista Hittudományi és Tanárképző Intézet felállítása jelentette, ami hatott a váci rendházban folyó újoncnevelésre is, növelte annak szerepét. 99 * # * Az 1840-es évek elején megalakult önálló váci evangélikus gyülekezettől a pesti egyház 1850 januárjában anyagi támogatását megvonta. Az akkor még kis lélekszámú — közel 20 családot számláló — egyházközség elveszítette működését és fejlődését biztosító anyagi bázisát. A gyülekezet fennmaradása érdekében — Fabó András agárdi lelkész közbenjárására — Rád és Penc fiókegyházakhoz tartozó evangélikus lakosság a csővári egyházból való kiválását és a váci anyaegyházba történt bekebelezését kérte. A felek között létrejött megállapodás alapján a három település egyháza 1850. június 6-án hivatalosan is egyesült. A gyülekezet lelkésze Schimkó Gusztáv és Jungmánn Dániel után Czékus István lett. A csatlakozást követően a két fiókegyház között súrlódások keletkeztek, ami végül is 1854-ben a penciek kiválásához és Csővárhoz történt csatlakozáshoz vezetett. 100 A gyülekezet a Gusztáv Adolf egylettől felvett 3050 forint kölcsöntőkéből 1850. szeptember 1-én megvásárolta a Duna-parton álló — ma Liszt Ferenc rakpart — házat. A házban a lelkész részére lakást és istentiszteleti helyet 307
