Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
kivéve volt", mindig egyezségi alapon mentesült a robot és egyéb úrbéri kötelezettségek alól. (Az örökváltsági szerződés előtt évente megújított szerződések alapján készpénzben váltotta meg terheit.) Mivel 1848-ig legelő- és erdőelkülönítés Vácon sem történt meg, a megváltozott hatalmi viszonyok következtében továbbra is fennmaradt annak a lehetősége, hogy a földesúri és paraszti tulajdonba kerülő földek elkülönítése még évtizedekig elhúzódhasson, s azok továbbra is a földesúr és a volt jobbágyok közös használatában maradtak. A püspök és a káptalan fennhatósága alatt élő város megművelhető határának megoszlása művelési ágak szerint a következő volt: 18 / szántó : rét: legelő : szőlő: erdő: Ez a még 2084 kh hasznavehetetlen területtel bővülő váci határ a következőképpen oszlott meg a birtoklás tekintetében: Püspökvác ingatlan birtoka 482 kh 1081 négyszögöl, Püspök- és Káptalanvác és földesurai közös rét- és legelőbirtoka 1121 kh és 785 négyszögöl, a püspökség és a város közös birtoka 93 kh 633 négyszögöl. A káptalani uradalom 256 kh szántó, 220 kh legelő és 98 kapa szőlő termőterülettel bírt, míg a város szántó- és rétterülete csupán 54 kh 1181 négyszögöl volt. 19 A mezőgazdasági népesség Vácon is jelentékeny birtoktalan, föld nélküli vagy törpe földje mellett bérmunkára szoruló réteggel, alkalmi (napszámos), vagy állandó (cseléd) munkavállalók tömegével lépett át a kapitalizmusba. Káptalanvácon az 1127 főnyi lakosságból 15 telkes gazda, 160 házas és 90 hazátlan zsellér bírt 11 Va úrbéri telket „ ... nem azon arányban, mint Püspökvác, hanem 3 /s rész telek gyanánt, melly földeket sokkal nagyobb áron lehetett megszerezni, mint a Püspökváci telkeket". 20 Az úrbéri nyílt parancs a megszűntnek nyilvánított úrbéri tartozások fejében a volt földesurak számára állami kárpótlást ír elő, s a váltságösszeg megállapítása céljából elrendeli a volt úrbéres jobbágy- és zsellértelkek kimutatását. 21 1854-ben Püspökvácon 1338 jobbágy- és úrbéres zsellértelket írtak össze, tehát úrbéres viszonylatban állott az ottani 9435 lakos 14,2%-a. A jobbágytelekkel felszabadulok száma csekély, a 164 telkes a lakosság 8,2%-át alkotta. 22 Az egyenlőtlen birtok-megoszlást mutatja, hogy a 12 legnagyobb birtokos család 48 tagja kezén 30 3 Д telek volt, az összes volt úrbéres telek 35,6%-a. A folytonos növekedés után a lélekszámhoz viszonyítva hatalmasra duzzadt úrbéres zsellérek földilletménye nem érte el a nyolcadtelket. Ennyi föld birtokában általában nem tudták magukat és családjukat fenntartani, kénytelenek voltak több-kevesebb bérmunkát vállalni. Teljes munkaerejük áruba bocsátásával keresték kenyerüket a hazátlan zsellérek, akiknek sem földjük, sem házuk nem volt, ezek amúgy is magas száma Vácon a mezővárosi ipar és kereskedelem vonzáskörében s a telekaprózódás következtében állandóan nőtt. Erre a kis földű vagy teljesen földtelen zsellérrétegre már a feudalizmus korában is a kapitalizmus kori szegényparasztság, sőt kifejezetten agrár proletariátus fogalma illik. 23 Ezek a jobbára nincstelen váciak a napszámos, szakmányos vagy más jel3304 kh 268 négyszögöl 830 kh 185 négyszögöl 936 kh 514 négyszögöl 1613 kh 900 négyszögöl 2286 kh 211 négyszögöl
