Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

és az SZDP még további pártközi értekezletet tartott és a két párt közös összekötő bizottságot hozott létre, amely kéthetente ülésezett. Az MKP-nak 1947 nyarán — június 30. — több mint 1000 tagja volt. Ekkor már egyre többen léptek át az MKP-ba. 1947 augusztusában például 99 új tag kérte felvételét. A párt is erőteljesen kezdett hozzá a pártépítéshez. Gyakoriak voltak az ülések és az agitációk. 1947. augusztus 15-én, a Gombáson — külterületen — tartott ülésen 110-en jelentek meg. Hasonló, sikeres ülésekről számoltak be a korabeli jelentések Kisvácról, Deákvárról és Alsóvárosból.

285 A jegyzőkönyvek a váci pártszervezet jelentős megélénküléséről számoltak be. Az 1948. január 8-án Vácott megtartott MKP-^konferencián 84 küldött vett részt. A munkások a küldöttek 79%-át tették ki. A nők aránya 19% volt. Ez a konferencia is élesen rávilágított arra, hogy emelni kell a nők arányát a párton belül.

286 A pártok helyzete 1948 elejére változott meg. Jobbratolódott az SZDP: az 1948. januári vezetőségi ülésen bizalmat szavaztak Szélignek és bizalmatlanságot Szakasitsnak, Marosánnak. A Nemzeti Bizottságból két baloldali párttagot hívtak vissza: Hegedűs Károlyt és Still Lászlót. Az MKP nagyobb figyelmet fordított az értelmiségre: az 1948 januárjában tartott értelmiségi értekezleten 110-en vettek részt. Az MKP az 1948. február 28-án Leányfalun induló pártiskolára két párttagot küldött. Az 1948. februári jelentés már arról szól, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a párt iránt. Komoly tekintélyt adott a pártnak a polgármester átlépése, amely főleg a város értelmiségére volt nagy hatással. Ennek következtében az értelmiség és a polgárság is megindult a pártba. Ezt a helyzetet úgy jellemezte a korabeli jelentés, hogy „megtört a jég". A Salzman-gyárból az összes vezető és a deákvári iskolából pedig valamennyi pedagógus kérte felvételét. 1948 februárjában 130 párttag lépett át az MKP-ba. Az MKP-tagok tagkönyvcseréje 1948 elején kezdődött. A várast 19 körzeti felelős közt osztották fel. A korabeli jelentések szerint jelentősen megélénkült a városi pártszervezet.

287 A tagok látogatására és a velük való egyenkénti elbeszélgetésre megalakultak a tízes csoportok.

288 A jobboldal — látva az MKP sikereit — még a fegyveres merénylettől sem riad vissza. A reakciónak azonban nem sikerült végrehajtania támadását. A fegyveres merénylet vezetőit még idejében összeszedték a fegyverekkel. 1948 elején a pártok helyzete a következő volt: az SZDP-nél új intéző bizottság alakult. A tagzárlat előtt lépett át az MKP-ba Kristóf Béla polgármester, Molnár József OTI ügyvezető igazgató, Vincze Ferenc villanymű-főkönyvelő. Többen lemondtak vezetői tisztségükről, amely jelentősen gyengítette a pártot. A Független Kisgazdapárt vezetői jobboldaliak voltak, de ekkor már nem éltek partéletet, hasonlóan a Nemzeti Parasztpárthoz és a Polgári Demokrata Párthoz.

289 A munkáspártok politikai munkájának előterébe — 1947 végétől, 1948 elejétől — a pártegyesítés került. Vácott az MKP tagjainak tagkönyvcseréje 1948. április 26—31. között, 14 helyen, ünnepélyesen, jó hangulatban zajlott le. Ezt az eseményt segítette az államosítás és az SZDP jobbszárnyának felbomlása. Az új tagikönyvek kiadását követően hamarosan 210-en kérték felvételüket a pártba. A két munkáspárt — a központban és az alapszervezeteknél — egyesülése május 3-a és 6-a között történt meg. Az MDP ünnepélyes alakuló ülésére május 6-án került sor, ahol az MKP és az SZDP váci szervezetének mintegy 500 tagja jelent meg a Kultúr Mozgó nagytermében. Megtették javaslatukat a 6 tagú városi választmány jelölő bizottságára, amelynek elnöke Dobos Ferenc, tagjai Antal A. József, Medgyes Kálmánné, Ruhl Lajos, Hegedűs Károly, Müller György