Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

lett. Alapszervezet a város központjában, az Alsóvárosban, Kisvácott, Deákváron, a Szövőgyárban, a Bélésárugyárban, a Salzmanban, a Fonógyárban, a Haramer­liben, a FORTE-iban, a Horganyhengeriműben, a Malerdnal, a Büntetőintézetben, az OTPban, a Városházán, a MAV-nál és a Postánál alakult. 290 Az MDP-nek 1948 júniusában 2844 tagja volt. Augusztusban új titkár vá­lasztására került sor. Az új titkár Kovács Károlyt váltotta fel, aki az MKP vá­rosi titkári funkcióját töltötte be. 291 Ezzel az eseménnyel Vác életének jelentős korszaka zárult le. Hosszú, kemény harcban győzött itt is a proletárdiktatúra. A város közigazgatását az MDP megalakulása után továbbra is a képviselő­testület vitte. A város — első korszakának végéig — jelentős eseményeket haj­tott végre: 1948 őszén államosított iskoláikban folytatódott tovább a tanítás, mint ahogyan államosított gyárakban, üzemekben folytatódott tovább a terme­lés. A városfejlesztés életében sem következtek csendes éveik: jelentős építkezé­seikkel, fejlesztésekkel zárultak az esztendők. Főleg tervek készültek. A képvi­selő-testület 1948. december 19-i ülésén a város új, átkelési útvonalát jelölte ki, amely szerint a főforgalmi úthálózat a Földvári tér — Szabadság u. — Damja­nich tér — Csányi krt. — Ambró u. — Rákóczi u. — Árpád u. 292 A városnak, a múlt örökségéből óriási feladatokat kellett megoldania. A városfejlesztés je­lentősebb beruházásai az első hároméves terv idejére estek. Ez alatt az időszak alatt a város életében tizenegy beruházás valósult meg. Az első feladatok közé tartozott a Gombás-patak szabályozása, s ezzel párhuzamosan elkészült az alsó­városi árvízvédelmi töltés. Víztelenítették a temető úti aluljárót, ugyanis évről évre több méteres iszap tette napokig járhatatlanná, esőzések, felhőszakadások idején. A kettős völgyzáró gát építése 163 000 Ft-ba került. Megépült a város második főútvonala, amelynek tervét a képviselő-testület 1948. december 19-i ülésén határozták el. A 2,6 km-es új út 2 millió Ft-ba került. A Földvári téren 600 m betonút és az Árpád utca kövezetlen részének építése 320 000 Ft-ba ke­rült. Az elpusztult Mária-udvari fahíd helyére vasbeton híd épült. A budapesti országutat összekötő hidat 6 méterről 15 méterre szélesítették. Újjáéledt a váci révátkelés, a korszerű kikötő építésével és korszerű járművek beszerzésével. Négyszázezer forintba került a régi közvágóhíd felújítása, új felszerelésekkel való ellátása. A városi szemétszállításhoz két teherautót és négy utánfutót sze­reztek be. A Népfürdő — amely az ország egyik legszebb fekvésű nyári fürdője lett — jelentős társadalmi munkával — 600 000 Ft-ért készült el. Hétszázezer forintot fordítottak a szociális otthon bővítésére, a deákvári óvodát napközi ott­honná alakították át. Az öntő-ipariskola új öntőcsarnokkal, iparvágánnyal, rak­tárakkal és sportteleppel, 4 millió Ft-ba került. A hároméves terv beruházásaira 8 millió Ft-ot fordítottak. 293 A hároméves terv lezárásával új korszaka kezdődött a városnak, amelyet nemcsak az ekkor bevezetésre kerülő első ötéves terv jelöl, hanem a közigaz­gatásnak új alapokra való helyezése is. 7.2. VÁROSÉPÍTÉS ÉS VÁROSPOLITIKA A VÁROSI TANÁCS MEGALAKULÁSÁTÓL (1950—1975) A város önkormányzati testülete — a képviselő-testület — még 1949-ben kimondta feloszlását. A városi tanács megalakulása már a következő évre esett: az első tanácstörvény, a helyi tanácsok megalakulásáról, működéséről szóló 1950. évi 1. ez. törvény május 18-án lépett hatályba. Egyértelmű volt e keret-

Next

/
Oldalképek
Tartalom