Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

• a Szillasy utca tengelyébe vasúti alul-, illetve felüljáró építését; megfelelő öszszeg biztosítását a városi költségvetésből az utak és az utcák kövezésére. A Deákváron elvégzendő legsürgősebb munkák, a deákvári főút partmeredekének eltávolítása, a Batthyány utcának a MÁV-telepig való meghosszabbítása; a temető utcai alagút rendbe hozása, a hegyekről lejövő víz elvezetése volt, — „mert az alagúton átkelni esős időben expedíciót jelent", — rendbe hozni a város megsérült emlékműveit, „a történelem emlékezetű helyeket új emléktáblákkal megjelölni: 48-as, 1919-es mártírok helyeit". A városfejlesztés leggyorsabban megvalósítandó programjai közé tartozott a házhely akció 'megvalósítása. A házhelyeket a belvároshoz közel eső részeken tervezték kiosztani, ugyanis a város terjeszkedésének irányát dél felé határozták meg. A lakásínség felszámolásáért a pontos lakáshelyzet felmérését kérték. Hasonló alapossággal és részletezéssel készítettek tervet az iparról és a mezőgazdaságról is.

279 A többi párt nem készített átfogó, az élet minden területére kiterjedő programot. A pártok haroa már az alakulásukat követő időben megkezdődött. Erre utal a Váci Napló 1945. augusztus 124 cikke, amely a lap első oldalán, „Az ifjúsági egység érdekében" címmel megjelent, az MKP egyik tagjának tollából. 1945 márciusában megalakult a MADISZ, majd később a SZIM és a Független Kisgazdapárt Ifjúsági Csoportja. A lap cikke a váci ifjúság erőinek összefogására buzdít, arra, hogy ne kezdjenek „kíméletlen és ízléstelen harcot" egymás ellen. A párt közötti ellentét különösen 1946 nyarán éleződött ki: az MKP egyik, 1946. évi jelentése arról szól, hogy az SZDP-vel való kapcsolat a legnagyobb áldozat árán is, éppen csak kielégítő. Az SZDP rendkívül „féltékeny és ha egyegy tagjuk átjön hozzánk, heteikig meg vannak sértődve".

280 Eddig ugyanis a legnagyobb egységre volt szükség, a többséget képviselő Kisgazdapárttal szemben. Vácott, de messze a környéken is, a legerősebb párt a Kisgazdapárt volt. Az MKP-nak — érdekes módon — a Parasztpárttal alakult ki jó kapcsolata, bizonyos mértékig talán jobb, mint a másik munkáspárttal, az SZDP-vel. Az MKP a járás szegényebb falvainak Kisgazdapártjaival is jó munkakapcsolatot épített ki.

281 Tagjait a Parasztpárt a város szegényebb rétegeiből toborozta. Vác a Kisgazdapárt országos bázisa is volt. 1946. május 12-én, a városban tartott országos nagygyűlésen Nagy Ferenc miniszterelnök és több kisgazdapárti képviselő is megjelent. A nagygyűlésen hetvenkét községből több mint 9000 ember vett részt. Jól sikerült a május 1-i ünnepség is. Vácott 7—8000 ember vonult fel. Valamennyi párt aktívan részt vett rendezésében, ifjúsági szervezetével.

282 A két munkáspárt közeledésére 1947. év elején került sor. Az 1947. május 2-i titkári jelentés arról számolt be, hogy a „testvérpárttal" egy hónap óta javulóban a kapcsolat, amióta a két párt közös nyilatkozatot adott ki, a Kisgazdapárt jobbszárnya ellen. A jó kapcsolatra mutatott az a tény is, hogy az év elején közös pártnapot tartott az MKP az SZDP-vel.

283 1947-ben a város politikai életében valójában négy párt játszott szerepet: a két munkáspárt, a Kisgazdapárt és a Parasztpárt. A két utóbbi párt vezetősége ebben az időben tolódott jobbra. A Polgári Demokrata Párt ekkor mintegy 300 tagot számlált és a korabeli jelentések szerint nem élt pártéletet. A Szabadság Párt 1947. március—április fordulóján mintegy 400 taggal, titokban, illegálisan alakult.

284 Nem ismerjük működését, megalakulásakor lefektetett programját. A későbbiekben nem találkozunk vele. A két munkáspárt jó munkakapcsolata 1947-ben nem változott. Az MKP