Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

tület megalakulásával, bár funkciója, jelentősége már korántsem volt akkora, mint megalakulásakor. Feladatát fokozatosan az önkormányzati testület vette át és vitte tovább. Ez után az idő után — mint társadalmi politikai szervezet — a helyi önkormányzat munkáját segítette, szervezte és bizonyos mértékben ellenőrizte. A városi Nemzeti Bizottság, még a képviselő-testület megalakulása előtt főtitkárt — Blaha Ferencet — és vezető titkárt — Bánky Jenőt — választott. Tagjait — hisz kis csoport volt, akik jórészt a pártok vezetőiből álltak — könnyen és gyorsan összehívhatták; másrészt fórumot is jelentett, ahol egy asztalhoz ültetve őket — „hivatalos fórumok" vezetőit, tagjait — felelős döntési jogkörrel cserélhettek véleményt. A Nemzeti Bizottság még a képviselő-testület megalakulása utáni időben is, hetente ülésezett. Űj vezetőit 1945 júniusában választotta: visszahívta pártja Blaha Ferencet a Nemzeti Bizottságból, így az új titkár Nagy János, az Országos Szabad Szakszervezetek váci titkára lett, ugyanis a bizottság tagjai időközben — az 1945. április 17-i ülésen — a szabad szakszervezetek képviselőiből egészülték ki. Az új titkár megválasztásakor írták le a bizottságban végzendő feladatokat is : naponta egy-két órát kell a Nemzeti Bizottság irodájában tölteni és a naponta érkező jelentéseket átnézni, és ha az ügy sürgős elintézést kíván, a hatos bizottságot azonnal össze kellett hívni. A bizottság az ősz elejétől egyre ritkábban ülésezett. A fokozatos „elhalás", a funkciója vesztés nyomai ettől az időtől figyelhetők meg. Ezeken az üléseken már olyan eseményeket, témákat tárgyaltak, amelyeket a képviselő-testület nagy súllyal, nagy horderővel tárgyalt; így többek között közélelmezésügyi, közvilágítási ügyeket.

274 1946-ban a Nemzeti Bizottság nem tárgyalt érdemleges ügyet. Ritkán is hívták össze. Az 1947. évből pedig csak a januári ülés érdemel említést: megalakult a Váci járási Nemzeti Bizottság, amelybe a város pártjai és a szakszervezetek helyi csoportjai egy szavazati joggal két-két tagot delegáltak. Valószínű, hogy ezt iaz időpontot tekinthetjük a városi Nemzeti Bizottság formai megszűnésének, hiszen elképzelhető, hogy beolvadt a járási Nemzeti Bizottságba, ugyanis nincs további adatunk működéséről.

275 A városi képviselő-testület pedig a szemünk láttára erősödött meg és vette mindjobban kezébe a város irányítását. Minden egyes ülésen a város valamely fontos ügyében történt döntés. Ugyanakkor a képviselő-testület tagjait állandóan tájékoztatták a gazdasági helyzetről, a mezőgazdasági munkák állásáról, a gyárak termeléséről, az igazoló választmány működéséről, a rendőri büntetőbíráskodás körébe tartozó ügyek állásáról. Megtárgyalták a városi kórház napi ápolási díjait, a Nemzeti Segély megalakulásának szükségességét és feltételeit. A képviselő-testület fokozatosan hajtotta végre a tisztújítást a városházán; így többek között 1945. október 31-én tartott részleges tisztújító közgyűlést, ahol új főjegyzőt, főmérnököt, aljegyzőt, fogalmazókat iktattak be. Az eltelt időszak elegendőnek bizonyult a tapasztalatok gyűjtéséhez és hasznosításához: mert aki nem felelt meg az új szellemű városháza igényének, azt könyörtelenül leváltották.

276 Időközben pedig — ha nehezen is, ha nehézségek, nagy erőfeszítések árán is — visszatért a város falai közé az élet. A földreform adta lehetőséggel soha nem látott munka indult meg a földeken. A gyárak többsége is termelt már — és mint már az előbbiekben láttuk —, a munka megkezdése, megindulása nagyrészt az üzemi bizottságok megalakulásával esett egybe. A város vezetőinek legnagyobb gondot az élelmiszer beszerzése és igazságos elosztása jelentette. Lassan a tanítás is megkezdődött az iskolákban és a sportélet is éledni kezdett.

277 Miközben a városi elöljáróság mindent elkövetett, hogy a megszokott kerékvá557