Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

Az 1961-ben már működő sportiskolának nem volt erős kapcsolata az isko­lákkal; öt szakosztályban összesen 62 tanuló dolgozott. A tanulók a gimná­ziumból, a gépipari technikumból és a közgazdasági technikumból kerültek ki. így csak négyéves munkáról lehetett szó. A tervek között a FORTE-val létre­hozandó közös szakosztály szerepelt. Az iskola létszámát 110-re szerették volna bővíteni, erre azonban nem volt lehetőség. 259 Sokat lendített a város sportéletén az 1966. április 1-én megalakult MTS Vác Városi Sporttanácsa. Erre az időre a város sportolóinak száma így alakult : 1963. 1964. 1965. 1966. 3427 4597 4906 5180 Az Országos Sportnapok rendezvényein 1963-ban 800, 1966-ban pedig már 2000 versenyző vett részt. A város területén működő 21 sportkör 12 sportágban nyújt sportolási lehetőséget. 260 A város több sportegyesülete országos rangot vívott ki magának. A minő­ségi sportot legeredményesebben a Váci Hajó Sport Egyesület képviseli, amely olimpiai és világbajnokot is nevelt (Hesz Mihály és Völgyi Péter). A Hajógyár jelentős anyagi támogatással segíti az egyesületet. Kajak-kenu és evezősszak­osztálya működik. A válogatott versenyzőkön kívül első osztályú felnőtt és if­júsági sportolót foglalkoztat. A másik nagy egyesület — a Híradástechnikai Anyagok Gyáráé —, a Híradás Sporegyesület, ahol labdarúgó-, atlétikai és ké­zilabda-szakosztályok működnek. A Váci Fonó SE férfi és a Váci FORTE SE női kézilabda-szakosztálya ért el kiemelkedő eredményt. A Váci Vasutas SE­nek labdarúgó- és motorcsónak-szakosztálya működik. Ezenkívül még a DCM SE, a Vízmű SE, a Dózsa SE, az Egészségügyi SE és az Esze Tamás SE műkö­dik, a következő szakosztályokkal : kajak-kenu, kézilabda, kosárlabda, labdarúgó, motorcsónak, úszó, sí és asztalitenisz. A létesítmények fejlesztésében az 1960-as évek hoztak fejlődést: a legjelentősebb eredmény a 10 000 nézőt befogadó lab­darúgó-stadion felépítése volt. Ezenkívül az iparvállalatok jelentős anyagi be­ruházással biztosítanak egyesületeiknek megfelelő sportolási lehetőséget, így szinte minden jelentősebb gyár, üzem területén kisebb-nagyobb edzőpályák ta­lálhatók. A közeli cél, hogy tovább szélesüljön a sport tömegmozgalmi jellege; ehhez pedig korszerű edzési, sportolási feltételek szükségesek. Nagy adóssága a városnak, hogy mindössze csak egy városi strandfürdő üzemel. 261 7. A POLITIKAI PÁRTOK ÉS A KÖZIGAZGATÁS. VÁROSÉPÍTÉS ÉS VÁROSFEJLESZTÉS 7.1. A DEMOKRATIKUS ÁTALAKULÁS ÉS A POLITIKAI PÁRTOK. AZ MKP MEGALAKULÁSA ÉS MUNKÁJA. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ÖNKORMÁNYZAT LÉTREJÖTTE ÉS MŰKÖDÉSE A VÁROSI TANÁCS MEGALAKULÁSÁIG (1944. DECEMBER 8.—1950.) A város haladó erői mozdulásra, aktivitásra készen várták a demokratikus átalakulás lehetőségét. A felszabadulás pillanata jeladás volt a város baloldali erőinek; jól tudták, hogy ezzel a demokratikus átlakuláshoz adódott lehetőség, ez a demkoratikus átalakuláshoz nyitott utat. 554

Next

/
Oldalképek
Tartalom