Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

A városháza élete 1945. január vége felé kezd élénkülni. Kristóf Béla, az ekkor még helyettes polgármester 1945. június 1-én — a képviselő-testület rendkívüli ülésén, amikor a város önkormányzata kezébe letette a polgármesteri hivatali esküt — így emlékezett : „Amikor december 9-én egy orosz tiszt bekopogtatott a lakásomba, hogy mától kezdve én vagyok a glava goroda, hogy azonnal vegyem át a polgármesteri tisztet.. ,"

262 Az első váci politikai hetilap, az Igazság 1945. január 27-i első számában arról írt, hogy már megindult az élet a városházán. A Városházi kalauz с írás arról tudósított, hogy helyén volt a polgármesteri hivatal, az anyakönyvi hivatal, a lakásügyi hivatal, az iparügyi, a közellátási, az adóügyi osztály, a fogyasztási adóhivatal, a számvevőség, a tisztiorvosi hivatal, a pénztár, a népmozgalmi nyilvántartó, a műszaki hivatal, a villamosmű és a vízmű, a gazdasági hivatal, a gazdasági felügyelőség, a zöldkeresztes hivatal, a városi kiadó és az iktató.

263 A várost irányító demokratikus testület Vác Városi Nemzeti Bizottsága 1945. február 8-án alakult meg. A bizottságot a már előbb megalakult három párt: a kommunista, a kisgazda- és a parasztpárt hozta létre. A három párt közül legelőször a kommunista párt alakult meg. Titkára Blaha Ferenc lett. Az első váci lapok egyikét, az Igazságot, a kommunista párt adta ki. Felelős szerkesztője és felelős kiadója a párt titkára volt.

264 A Független Kisgazdapárt helyi szervezete a Független Kisgazda-Földműves és Polgári Párt 1945. február 5-én alakult meg. A párt elnöke Szondi János kisgazda lett.

265 Majd szinte ezzel egyidőben a „Földmunkások, kisbirtokosok és a parasztsággal együtt érző munikások és értelmiség érdekeinek biztosítására megalakult a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezete. A párt programja az ország újjáépítése a romokból és iaz igazságos földreform. Váci viszonylatban a szőlő- és gyümölcstermelésével Vác kertváros létesítése, és ezzel kapcsolatban a minőségi állat- és kisállattenyésztés kifejlesztése." A párt vezetőit küldte a Nemzeti Bizottságba.

266 A február 8-én megalakult Nemzeti Bizottságot tehát ezek a pártok hozták létre. A bizottság első ülését az MKP helyi szervezetének titkára nyitotta meg.

267 Ettől az időtől kezdve a város életét a Nemzeti Bizottság irányította. Az első, alakuló ülésen választották meg az elöljáróságot, a városháza tisztviselőit: Kristóf Bélát polgármesternek, Weisbarth Jánost polgármester-helyettesnek, Csomor Jánost rendőrkapitánynak, valamint Róth Antalt rendőrkapitány-helyettesnek. A tisztségviselők megválasztására egy hét múlva, a bizottság következő ülésén került sor. Ekkor már a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete is megalakult, ugyanis ezt az ülést már az SZDP titkára nyitotta meg.

268 Ekkor került sor a Nemzeti Bizottság elnökének megválasztására is: szavazás alapján egyenlő számú szavazatot kapott Rácz István és Bánki Jenő; „húzás alapján" az elnök Rácz István lett. Jegyzőnek Szondi Jánost, titkárnak Blaha Ferencet választották. Itt határozták meg a Nemzeti Bizottság feladatát is. Egyértelműen fogalmazták meg, hogy a Nemzeti Bizottság a városi képviselő-testület munkakörét tölti be; azt, amit valaha a képviselő-testület tárgyalt, azt ma a Nemzeti Bizottság tárgyalja. Ezen túl is a Nemzeti Bizottság kötelessége útbaigazítást adni azoknak a vállalatoknak, amelyek a polgármester hatáskörébe tartoztak. A bizottság által hozott határozatokról a polgármester „hivatalból értesítendő"; továbbá a Nemzeti Bizottság „köteles a polgármester ügyeit felülvizsgálni, vajon a Nemzeti Bizottság szellemében döntött-e?". E bizottság felettes fóruma a Budapest Nemzeti Bizottság volt.

269 A Nemzeti Bizottság — miként az ország legtöbb nemzeti 555