Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

VIÏ. VAC AZ ABSZOLUTIZMUS KORÁBAN (Dr. Petri Edit, Molnár Lajos) • '. • : -íb 1. VÁC HELYZETE ÉS POLITIKAI MOZGALMAI A SZABADSÁGHARC LEVERÉSE UTÁN „Megdőlt a szabadság végső reménysége. Halálra vérzik immár Magyarország!" — kiáltotta világgá Heine a magyar szabadságharc leverése miatt érzett fájdalmát 1849 októberében. Az önkényuralom bevezetése és a leszámolás a császáriak által megszállt területeken már a harcok idején megkezdődött. 1849. szeptember 10-én 300 utász érkezett Vácra, a megszálló csapatok számára a püspöki palotát laktanyává alakították át, a papneveldében katonai kórházat rendeztek be. A beszállásolás alól nem mentesültek a kolostorok, a városi kórház, a vendégfogadók és a Vörös Házon kívül a polgárok lakóházai sem. A város 21 000 Ft-tal tartozott a hadiszállítóknak a meglevő közel 70 000 forint egyéb adósságon felül, jóllehet a kincstáron közel ennyi behajthatatlan követelése volt. A birodalmi hadsereg aránytalanul magas létszámú állomásoztatásán felül 1849 nyarán kezdetét vette a csendőrség szervezése és ez Vácot, mint járási székhelyet szintén újabb kiadásokkal terhelte.

1 Az újonnan létrehozott erőszakszervezetnek jelentős feladatai voltak a bukott forradalom hívei felkutatásában. 1850. január 1-én újévi beköszöntőül hozták a lapok a felhívást: a felségárulással vádolt szökevények 90 napon belül kötelesek jelentkezni az ellenük vizsgálatot indító haditörvényszéknél. A szökevények között szerepelt: Hajnik Pál neve is.

2 A felhívás eredménytelen maradt, így 1851 szeptemberében Vác volt országgyűlési képviselőjének Hajnik Pálnak a neve is ott olvasható volt a halálraítéltek névsorában. Haynau 1850. július 6-án királyi akarattal történt nyugdíjaztatása után a kormány politikai képviselője Geringer báró lett. A helytartóság ideiglenes vezetője 1851. augusztus 3-án Vácra látogatott, hogy megtekintse a Siketnéma Intézetet. „A vaspálya indóháznál" mindkét város külső és belső tanácsa zöld ágakból és virágokból font: „Hódolat jeléül Vácz város közönsége" feliratú diadalkapu alatt fogadta a 12 fehér ruhás lány sorfala között bevonuló helytartót. Ünnepi díszben fogadta a városi előkelőség I. Ferenc József császárt is, aki 1852. június 4. és 24. közötti magyarországi körútja harmadik napján Vácon keresztül utazott. A Vácra érkezett uralkodó részt vett az április 10-i váci csatában halálos sebet kapott császári tábornok Götz Keresztély síremlékének felavatásán. A „legmagasabb uralkodói kegyben" oly sűrűn részesült város neve alig fél év múlva már a Ferenc József elleni merénylettel kapcsolatos nyomozás során jelenik meg az újságokban. A merénylő Libényi János 21 éves szabólegény ugyanis évekkel korábban 289