Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

házat, az OTP és az MSZMP váci székházát, valamint 14 oktatási és művelődési épületet.

119 A városban működik még a Gelka két telephellyel, amely tv-, rádió- és hűtőgépjavítást végez. 1967-ben 18 dolgozó és 3 ipari tanuló 13 494 javítást 1 759 000 Ft értékben végzett. Az OFOTÉRT Vállalat foto- és optikai cikkek árusítása mellett szolgáltató tevékenységet is folytat: amatőr fényképek előhívását, másolását, nagyítását. Árbevétele 1967-ben 1 670 000 Ft. Az Állami Öra és Ékszer Vállalat 1966-ban kezdte meg működését, árbevétele ez évben 55 ezer Ft, 1967-ben pedig 106 ezer Ft. Ugyancsak 1966-ban kezdte meg működését a Pest megyei Ruhatisztító és Szolgáltató Vállalat. 1966-ban 243 ezer Ft-ot ruhamosásból, 249 ezer Ft-ot vegytisztításból vett be. A Pest megyei Szesz- és Szikvízipari Vállalat 1 129 000 Ft értékű árut forgalmazott. 1967 augusztusától 1968. februárig 334 gazda gyümölcs- és törköly cefréjét főzte le.

120 A helyiipar az utóbbi években jelentősen bővítette szolgáltatásai körét és javította munkája minőségét. • 4. KERESKEDELEM ÉS KÖZLEKEDÉS 4.1. A KERESKEDELEM A város kereskedelmének felszabadulás utáni első időszakát a múlt öröksége és a háborús pusztítás határozta meg. Szerkezetében a magánkereskede- . lem dominált: a felszabadulás évében, 1944 végén 1945 elején 192 magánkereskedő működött, zömmel vegyeskereskedő szakmában, de jelentős volt a ruházati kereskedők száma is. A váci Hangya Szövetkezet három boltot üzemeltetett.

121 1945 elején még szó sem lehetett rendes kereskedelemről, hiszen a boltok .raktárainak jó része feltörve vagy romosán tátongott; másik részének pedig hamarosan kiürültek raktári tartalékai. A kereskedelem cserekereskedés alapon folyt, a pengő gyors, rohamos értéktelenedése miatt. Jellemző, hogy a város üzleteinek nyitás- és zárásideje csak augusztustól lett egységes, miután ezt alispáni rendelet szabályozta.

122 Élelmiszerből még az év közepén is rossz volt az ellátás. Cukor egyáltalán nem volt. Az élelmiszer és az iparcikk cseréje Budapesttel már márciusban megkezdődött. Júliustól naponta 200 liter tejet árultak az üzletekben, és ebben a hónapban 50 ezer kg lisztet kapott a város, amelyet 2,5 kg-os adagokban értékesítettek.

123 Hiány mutatkozott egyéb élelmiszerekből is. A kereskedelem főleg a piacokon zajlott. A város már az első időben kijelölte a váci vásárok napját, ahol élő állat, ruhanemű és természetesen élelmiszer volt a fő árucikk.

124 A Váci Napló augusztus 4-i száma ezt írja: „Vác közellátási helyzete katasztrofális", amelyen a város vezetősége cserekereskedelemmel próbált segíteni: megállapodást kötöttek az Első Magyar Kötő- és Szövőgyárral, valamint a Bélésárugyárral, hogy e két gyár 1 millió pengő értékű textíliát bocsát élelmiszerért cserére. Az első szállítmány — 15 q olaj — augusztusban érkezett meg.

125 A Kommunista Párt váci szervezete — amikor összeállította 1946. évi tervét — első feladata között a közellátás javítását szerepeltette. A Nemzeti Bizottságot kérték, hogy hozzon szabadon árut Nógrádból: a képviselő-testületet 524